Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

V. — Haszonélvezettel terhelt örökség illetékezése. illetve 35. §-ának felel meg és eszerint panaszló felet, mint kiskorú leányának t. és t. gyámját, a netaláni jövedelemfeleslegnek kiskorú leányára eső része már a törvény értelmében is jogosan megilleti. 80. sz. ejh (1898). Az a körülmény, hogy örökhagyó özvegye részére a hagyatéki vagyon haszonélvezete csupán kiskorú gyermekei nagykorúságának elértéig, illetőleg leányainak előbb bekövetkezhető férjhezmeneteléig fenntartatott, özvegyi haszonélvezet címén való öröklésnek nem minősíthető és özvegyi haszonélvezet címén örökösödési illeték ki nem szabható. Az a körülmény, hogy örökhagyó özvegye részére a hagyatéki vagyon haszonélvezete csupán kiskorú gyermekei nagykorúságának elértéig, illetőleg leányainak előbb bekövetkezhető férjhezmeneteléig fenntartatott, özvegyi haszonélvezet címén való öröklésinek nem minősíthető, mivel az özvegy anya, mint kiskorú gyermekei t. és t. gyámja, az 1877:XX. tc. 353. §-ánál fogva, ezeknek vagyonát számadási kötelezettség nélkül kezelni jogosítva van, minélfogva a hagyatéki vagyon jövedelmének ez időleges élvezete, ily törvény biztosította kezelésnek volt annyival is inkább tekintendő, mivel az zálogjogilag be sem kebeleztetett. 471. sz. ejh (1902). V. ö. a következő jogesettél! A haszonélvezetii jog különbözik a gyámtörvény 15. és 16. §-aiban meghatározott jogtól, tehát ha az apa részére a haszonélvezeti jog adatott át, ez után a haszonélvezet után jár az öröklési illeték. Panaszos a hagyatéki tárgyaláson tett és a hagyatékátadó végzésben megállapodásoknak nyilvánított kijelentések szerint, az egész ingó és ingatlan hagyatékot haszonélvezni jogosított. Ennek alapján tehát panaszost az egész hagyaték haszonélvezeti joga. illeti meg. — Ezzel szemben alaptalan a panasznak az az érvelése, hogy a panaszosnak csak a gyámi törvény (1887:XX. tc.) 15. és 16. §-aiban amúgy is biztosított joga nyert kifejezést, mert — az ]877:XX. tc. 15. és 16. §-aiban az apát az atyai hatalom gyakorlása, idejére, a kiskoní gyermeke vagyona jövedelméből a folyó terhek fizetésére s a kiskorú tartási és nevelési költségei fedezésére szükséges összegen felüli feleslegre vonatkozó és a 16. harmadik bekezdésében, esetleg a 24. §-ban megszabott korlátozások melletti jogától, — a jog tartalmára nézve is lényegesen eltér a kiskorú gyermeke által örökölt egész hagyaték haszonéivezetére vonatkozó jog, mivel az az említett törvényhelyekbe szabályozott korlátozások alá nem kerülhet. Még nagyobb a két jog közötti különbözet az 1877: XX. tc. 25. §-ára tekintettel, az apa hitelezői szempontjából. — Ezért a két jog nem azonosítható s panaszos a haszonélvezeti jog után 122