Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

V. — Haszonélvezettel terhelt örökség illetékezése. köteles örökösödési illetéket fizetni. — Minthogy azonban az 1920: XXXIV. te. 85. első bekezdése értelmében az öröklési illetéket az után az összeg után kell kiszabni, amellyel az örökös az örökség folytán gazdagodott s a 88. §. első bekezdése értelmében is az örö­kös a reászállott örökség tiszta értékének összege után tartozik illetéket fizetni, — s minthogy panaszosnak a haszonélvezeti jogból álló örökrészét — a fentebb említett hagyatéki megállapodás sze­rint — a kiskorú gyermeke eltartása, felnevelése ós minden élet­szükséglettel való ellátása iránti kötelezettség terheli, — eme köte­lezettség értékének az 1920:XXXIV. te. 33. §-ában foglaltak Bze­rint való megállapításához szükséges adatok tisztázása végett a kir. pénzügyigazgatóság határozatának feloldása vált szükségessé. 1591. sz. ejh (1929). Haszonélvezeti jog után járó öröklési illeték kiszabásánál a hagya­téki terhet le lehet vonni. Az örökösödés útján szerzett haszonélvezeti jog után is örökö­södési illeték jár. — Az 1920:XXXIV. te. 85. §. (1) bekezdése értel­mében pedig az öröklési illeték alapja az az érték, mellyel az örö­kös gazdagodott. — Azzal, ami a hagyatékot terhelő adósság kifize­tésére szükséges, az örökös nem gazdagodott, mert azt neki előbb­utóbb az adósság kifizetésére kell fordítani. — Ezért rendeli az említett törvény 86. §. (1) bekezdése azt, hogy a hagyatékból az egyes örökségek kiszámítása előtt az egész hagyatékot terhelő adós­ságokat le kell vonni. — Ugyanez áll a haszonélvezetet öröklőre is, mert a magánjog szabályai szerint a hagyatéki teher a haszonélve­zeti jogra való tekintet nélkül kielégíthető. — Az 1920:XXXIV. tc. 94. §. (2) bekezdése a haszonélvezetet öröklőre még a tekintetben is előnyt biztosít, hogy az általa viselendő adósságokat és egyéb ter­heket még az ingatlan vagyonátruházási illeték kiszabásának alap­jánál is számításba venni rendeli. — Ezeknél fogva az említett tör­vény 80. §. (1) bekezdésében az örökösödési illetékalapul említett haszonélvezet értéke megállapításánál is a hagyatékot terhelő adósságból a haszonélvezet hagyatékára vagy hagyatékrészre eső összeget a haszonélvezett vagyon értékéből előbb le kell vonni s a haszonélvezeti értéket a levonás után fenmaradó érték alapulvéte­lével kell kiszámítani. — Példával illusztrálva tegyük fel, hogy a hagyatéki vagyon 100.000 P értékű ingatlanból áll, amelyet 50.000 P adósság terhel és a terhek viselésére nézve örökhagyónak intéz­kedése nincsen, a haszonélvezetre jogosult özvegy pedig 52 éves, tehát a hányados tízszeres és így a hagyaték tiszta értéke-50.000 P. A haszonélvezet értéke a 100.000 pengő teljes hagyatéki értékből levonva az 50.000 pengős adósságot, a mutatkozó 50.000 P tiszta ha­gyaték értékének 1/ao részét vagyis 2500 pengőt tízszer véve, kapjuk a haszonélvezet tiszta értékét 25.000 pengőben, amelytől úgy az 123

Next

/
Oldalképek
Tartalom