Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

V. — Haszonélvezettel terhelt örökség illetékezése. vetkezik, hogy illeték szempontjából a vagyonközösségben levők, tehát a közkereseti társaság tagjai is olyanoknak tekintetnek, mint akik a közös vagyon megfelelő hányadának és nem bizonyos értéknek a tulajdonosai. Ezek szerint az itt szóbanforgó esetben is illetékszabás szempontjából az örökhagyó a szóbanforgó ingatlannak résztulajdonosa volt, panaszos tehát tőle nem a fennmaradt cégnél lévő értéket, hanem valóságos ingatlan jutalékot örökölt, mely után ehhez képest nemcsak öröklési, hanem külön 1.5%-os (ingatlan vagyonátruházási) illetéket is tartozik fizetni. A kérdésnek ilykép történt eldöntésénél nem lehetett, figyelembe venni azt, hogy a telekkönyvben sem örökhagyó tulajdonjoga bejegyezve nem volt, sem panaszos tulajdonjoga bejegyezve nem lett, mert a telekkönyvi bejegyzés ténye vagy hiánya sem a jogügyleti, sem az örökösödési ingatlan vagyonátruházási illetékre befolyással nincsen. 729. sz. ejh (1906). Haszonélvezettel terhelt örökség illetékezése. (80. §.) Az özvegy nem róható meg örökösödési illetékkel férje hagyatéka ama részének haszonélvezete után, amely osztály szerint a gyermekeket illeti és amelyet számadás nélkül olykép kap kezelésbe, hogy annak várható jövedelmét meghaladó (fix) összeget tartozik gyermekeinek évente kifizetni. A néhai É. L. hagyatéka, tárgyában létesült osztályegyezség 10. pontja szerint a nevezett örökhagyó hagyatékához tartozó egész vagyon a tényleges osztály dacára panaszló özvegy birtokában és kezelésében marad, ki a vagyont számadás anélkül kezeli és tetszése szerint jövedelmezteti, köteles azonban gyermekeinek apai örökségük jövedelme fejében évenként 14.000 frt-t fizetni és pedig oly kötelezettséggel, hogy ha a hagyaték annyit nem is jövedelmezne, a hiányzó összeget sajátjából köteles pótolni, viszont azonban, ha a vagyon ennél nagyobb jövedelmet hozna, a feleslegre nézve az özvegy haszonélvezőnek tekintendő ós az az özvegyet illeti. Tekintve már most, hogy a nevezett örökhagyó egyenes leszármazó örököseire átszállott hagyatéki vagyon értéke az osztályegyezség értelmében 191.860 frt 82 kr-t tesz és hogy ezen nagyobbrészben ingatlanból álló hagyatéki vagyonból annyi jövedelem, amennyit panaszló fél a leszármazó örökösöknek az egyezség 10. pontja értelmében apai örökségük jövedelme fejében kifizetni köteles, a legmagasabb számítás szerint sem várható, ennélfogva panaszló fél, ki az osztályegyezség első részében és a hagyatékátadó végzésben is egyszerűen, mint számadás nélküli vagyonkezelő szerepel, özvegyi haszonélvezet címén annál kevésbé róható meg illetékkel, mivel az osztályegyezség 10. pontjának az a rendelkezése, hogy a netaláni jövedelemfelesleg panaszló felet illeti, az 1877:XX. te. 16., 121