Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

V. — Örökhagyó üzletének ül. alá vonása. stb., melyek a jelzett értékben 31.500 K összeggel szerepelnek, mint ing-ó vagyon lettek volna illeték alá vonandók. Ez a kifogás jogos alappal bír, mert a felsorolt hagyatéki vagyon nyilvánvalóan ingó vagyonnak minősül éö kérdés csak az lehet, elfogadható-e a panaszosnak az az állítása, hogy azoknak értéke 31.500 K. Minthogy azonban maga a 73.500 K érték nem leltár feltételén, hanem a feleknek egyoldalú bemondásán alapul; minthogy panaszos értékelésével szemben arra nézve, hogy azoknak az ingók gyanánt bevallott dolgoknak értéke, amelyek az ingatlan tartozékainak ós így maguk is ingatlanoknak minősülnek, — a 73.500 K-ban 42.000 K értékkel szerepelnének, semmiféle adat fel nem merült és a kincstár ebben az irányban bizonyítékot nemcsak nem nyújtott, de a panaszolt végzésben ügyfélnek azt az állítását, hogy a 73.500 K 42.000 K és 31.500 K összegű részekre oszlik, kétségbe sem vonta ós a kérelmet csak azért nem teljesítette, mert minden felszerelést ingatlan tartozéknak minősített, valónak kellett ügyfélnek azt az állítását elfogadni, hogy az ingatlannal mi Összefüggésben sem álló ingóságok értéke 31.500 K. Ügyfélnek második kifogása az, hogy az ingatlan értéke után az örökösödési illetéken kívül 1.5%-os illeték is előíratott, holott ez az ingatlan az „első b.-i gőzmalom R. M." közkereseti társascéget illette, annak képezte azelőtt és most is annak képezi telekkönyvi tulajdonát ós így ő atyjától, mint a közkereseti társaság egyik beltagjától, az ingatlanrészt nem természetben, hanem csak a cégnél levő értéket örökölte. Ennek a kérdésnek eldöntésénél azonban nem irányadó a kereskedelmi törvény és így az 1.5%-os illeték jogossága sem annak a különben a kereskedelmi jog szempontjából is vitás kérdésnek eldöntésétől függ, hogy a közkereseti társaság jogi személynek felel-e meg s hogy ennek folytán a halálozás következtében az ingatlan tulajdonában állott-e be változás vagy nem? Nem irányadók pedig a kereskedelmi törvény rendelkezései azért, mert maguk az illetékszabályok pozitív rendelkezést tartalmaznak arra nézve, hogy az illeték szempontjából a kereskedelmi társaságok is egyszerű vagyoniközösségnek minősülnek. Ugyanis az illetékdíj jegyzék 65. tétele „közössége a tulajdonnak" vezérszó alatt utal a társaságoknak keletkezésére és felbontására, jeléül annak, hogy a társaságok, tehát a közkereseti társaságok is, keletkezésük és megszűnésük esetén illeték szempontjából vagyonközösségnek tekintendők, nincsen tehát semmi elfogadható indok arra, hogy a fennállásuk alatt felmerülő jogviszonyaik tekintetében más illetéki szabályok alá legyenek vonhatók, mint amelyek alá a vagyonközösségek is esnek. Megerősíti ezt az értelmezést a 65. tételnek a 30. díjtétellel való kapcsolata. Ugyanis az idézett 65. tételnek rendelkezése szerint a társaságoknak és a vagyonközösségnek megszüntetése esetén az illetókdíjjegyzék 30. tételének rendelkezései az irányadók, a 30. tétel szerint pedig csak a visszterhes vagy ingyenes többátvétel esik illeték alá. amiből kö120