Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

V. — Illetékek visszakövetelést'. Ha valamely jogügylet bírói ítélettel semmisíttetett is meg, a va­gyonátruházási illeték törlésének még sincs helye, ha az ítélet a peres felek kölcsönös beleegyezésére van alapítva és abból a jog­ügylet eredeti érvénytelensége meg nem állapítható. Nem lehetett a panasznak helyet adni a panaszolt határozatban foglalt ós a következő indokokból. Ügyfél ebben az ügyben már egyszer élt bírói panasszal és akkor azt adta elő, hogy az eladóval kiegyezett, ez neki a vételárat visszaadta, s a jogügyletet kölcsö­nös beleegyezéssel felbontották. — Ez a bíróság akkor elutasító íté­letet hozott, mert a telekkönyvi átírás megtörtént. — Igaz ugyan, hogy ügyfél ezután keresetet indított eladó ellen s a perbíróság az , adásvételi szerződést ítéletileg érvénytelennek mondta ki, ez ítélet alapján azonban ez a bíróság az illetékszabályok 100. ^-a alapján az illetéket nem töröltetheti, mert az ítélet a peres felek kölcsönös beleegyezésére van alapítva, tehát ebből az ítéletből az. eredeti ér­vénytelenség fennforgása meg nem állapítható; továbbá abból, hogy a per az itteni ítélet meghozatala s a jogügyletnek kölcsönös beleegyezéssel már megtörtént visszavonása után indíttatott és hogy — amint már fennebb megállapíttatott — a perbíróság ítéle­tét a peres felek beleegyezésére alapította, nyilván kitűnik, hogy a per csakis azért indíttatott, hogy ügyfél a már itt is elbírált ille­téktörlési kérelmére új jogcímet találjon. 1234. sz. ejh (1915). A jogügylettől vagy okirattól kiszabott \agy lerótt illetéket az il­letékszabályok 100. §-a alapján csak akkor lehet törölni, illetőleg visszatéríteni, ha bírói ítélet a semmis vagy megtámadható jog­ügylet érvénytelenségét megállapítja; makacssági ítéletet azonban az érvénytelenség bizonyítékának feltétlenül elfogadni nem lehet. Az illetékszabályok 1. §-ának A. pontja értelmében csak érvé­nyes jogügyletek, illetőleg csak ilyen jogügyletekről kiállított ok­iratok esnek illeték alá. — Az a körülmény, hogy a jogügylet ér­vénytelen, néha nyilvánvaló, de a legtöbb esetben bizonyításra szo­rul. —• Az érvénytelenség elfogadható bizonyítéka gyanánt az ille­tékszabályok 100. §-a az érvénytelenséget kimondó bírói ítéletet je­löli meg. — Ilyen ítélet nemcsak az, amely semmisség, hanem az is, amely megtámadhatóság miatt állapítja meg a jogügyletnek az azt kötő felek között való érvénytelenségét, mert a megtámadható szer­ződés a megtámadás folytán visszahatólag veszti el érvényét. — A jogügyletnek harmadik személlyel szemben való hatálytalanságát kimondó ítélet azonban az illeték törlésének vagy visszatérítésé­nek alapja nem lehet, mert az ilyen ítélet alapjául szolgáló meg­támadás nem teszi a jogügyletet a szerződő felek között érvényte­lenné. — A jogügylet érvénytelenségét megállapító bírói ítélettel nem lehet egyenlő hatályúnak tekinteni az olyan bírói árverést 114

Next

/
Oldalképek
Tartalom