Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

V. — Illetékek visszakövetelése. sem, amelynek következtében valaki az érvényes jogügylettel megszerzett vagyontárgyra vonatkozó tulajdonjogot akár átvállalt, akár nem vállalt adósság miatt elveszti, mert a bírói árverésnek a jogügylet érvényességére semmi befolyása nincs. — Habár az illetékszabályok 100. §-a a jog-ügyletet érvénytelennek kimondó ítéletek között különbséget nem tesz, a makacsságból hozott ilyen ítéletre nézve a bizonyító erő mérlegelésének szabadságát teljesen ki zártnak tekinteni még sem lehet, nevezetesen, ha az eset körülményei kétségtelenné teszik, hogy a felperes a makacsság! ítéletet csupán az illetéktől való szabadulás végett eszközölte ki. (Pl. ha valaki előbb sikerrel perel a szerződés teljesítéséért, később pedig a szerződóst makacssági ítélettel érvénytelennek mondatja ki.) — Ha a peres felek a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perben bírói egyezséget kötnek, az esetet a jogügyleti vagy okirati illeték törlésének vagy visszatérítésének szempontjából az illetékszabályok 99. vagy 101. §-a szerint kell elbírálni, mert a bíróság előtt kötött egyezségnek sem lehet az említett szempontból nagyobb bizonyító erőt tulajdonítani, mint a bíróságon kívül történő megállapodásnak. 89. sz. jogegységi. A jogügyleteknek és okiratoknak illetékszabás végetti bejelentése körül felmerült mulasztás folytán kiszabott bírság az ugyanazon jogügylet vagy okirat után kiszabott illeték törlése esetén is fenntartandó akkor, amidőn az illeték az érvényesen létrejött jogügylet vagy kiállított okirat után jogosan vettetett volt ki és az alapul szolgált jogügylet, vagy okirat nem eredeti érvénytelenség, hanem az érvényes létrejövetelt követően felmerült ténykörülmény folytán szűnt meg vagy vált hatálytalanná; ellenben nem tartható fenn a bírság akkor, ha a kiszabott illeték azért töröltetett, mert az alapul szolgált jogügylet, vagy okirat önmagában semmisnek vagy eredetileg érvénytelennek bizonyult. Az 1881:XXXIV. tc. 10. §-a alapján kiszabott bírság az illetékköteles jogügyleteknek és okiratoknak az ugyanazon törvénycikk 4. és 5. §-ában meghatározott módon és időben teljesítendő bejelentése körül felmerült mulasztásnak, tehát a törvényes kötelesség nem teljesítésének megtorlása. A bejelentési kötelezettség azonban nyilvánvalóan csakis illetékköteles jogügyletre vagy okiratra vonatkozik és csupán az ily jogügylet vagy okirat bejelentése körül elkövetett mulasztás állapítja meg a törvényes kötelesség elmulasztását. Miután pedig ily esetben az illetékkötelezettség jogilag már a bejelentés elmulasztása idején fenforgott, a mulasztásban rejlő kötelességszegés megtorlásául kiszabott bírság jogosságát nem érintheti az az utóbb közbejött körülmény, melynél fogva az eredetileg érvényes és illetékköteles jogügylet vagy okirat érvény8* 115