Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

V. — Illetékek visszakövetelése. tott illetéktörvényben foglalt, hanem az illetékszabályok 1. §-ának alkalmazása felőli későbbi rendelkezést tartalmaz. Az illetékszabályok 1. §-a 1. pontja szerint ugyanis csak a polgári törvényeik szerint jogokat alapító, megváltoztató vagy megszüntető, tehát érvényes jogügyletek esnek illeték alá. Ennek természetszerű folyománya, hogy amennyiben a jogügylet érvénytelennek bizonyult, az attól kiszabott illeték törlendő s ha befizettetett, visszatérítendő. A. törvényben lefektetett ezen alapelvnek alkalmazásáról intézkedett az 1854. évben 38.851. sz. alatt kiadott cs. kir. pénzügyminiszteri rendelet abban a rendszerinti esetben, amidőn a jogügylet érvénytelenségét bírói ítélet állapítja meg. E rendelet azonban a törvény alapelvét meg nem változtatta s nem is változtathatta meg, a törvény szerint pedig nemcsak akkor tárgynélküli az illeték, ha a jogügylet érvénytelensége bírói ítélettel állapíttatott meg, hanem mindazon esetekben, amidőn a jogügylet érvénytelen. És ezért, ha az illetéket megállapító hatóság előtt fekvő adatokból ós bizonyítékokból kétségtelen, hogy a jogügylet érvénytelen, nem szabható ki illeték, habár a jogügylet érvényessége per tárgyává nem is tétetett. Így az oly esetben, amidőn aikár a törvénynél, akár a felek megállapodásánál fogva a jogügylet érvénytelensége bizonyos alakszerűséghez, például közjegyzői okirathoz, vagy akár hatóság, akár harmadik személy hozzájárulásához van kötve, ezen érvényességi feltétel bekövetkezte előtt kiszabott illeték törlendő, ha bizonyíttatott, hogy teljesítése végleg elmaradt. Az a körülmény tehát, hogy a jogügylet érvénytelenségének kimondása iránt indított per a felek egyezségével nyert befejezést, önmagában az illeték törlésének akadálya nem lehet. A szerződós érvénytelennek nyilvánítása iránt a kir. törvényszéknél indított perben az alperes védekezett még ellenvégiratilag is és csak a felperes állításainak bizonyítására felhívott tanuk kihallgatásának elrendelése után, s közvetlenül a kihallgatás foganatosítása előtt egyezett bele a vitás jogügylet hatálytalanításába. Ily körülmények között valónak kell elfogadni az alperes eladónak a bírói egyezségben foglalt azt a beismerését, hogy meggyőződött arról, miszerint a szerződésen kívül álló közbenjáró által megtévesztve, a panaszosok a vétel tárgyára nézve tévedésben voltak, tehát vétlen és lényeges, vagyis oly tévedés forgott fenn, amely miatt az általános jogelvekhez képest az ügylet érvénytelennek nyilvánítandó. Ennélfogva a bíróság amegilletékezett adásvevósi szerződésnek eredeti érvénytelenségét megállapítván, az attól előírt illetéknek és pótilletéknek törlését elrendeli. 876. sz. ejh (1909). 8 113