Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

V. — Illetékek visszakövetelése. (kifejezetten kétségbe sem vont tényt, hogy panaszos a megvett in­gatlant tényleg birtokba nem vette. Ehhez képest tényleg a jog­ügylet foganatba nem ment, — mert foganatbamenetel csak akkor forog fenn, ha mindkét szerződő fél részéről a teljesítés megtörtént, vagyis adásvételnél, ha a vevő a tárgyat és az eladó az ellenszol­gáltatást átvette, jelen esetben azonban a tárgy átvétele meg nem történt. Igaz ugyan, hogy a szerződés alapján a tulajdonjog a be­szerzett telekkönyvi iratok szerint-a vevő javára a 10707. tk. 1906. sz. végzés alapján bejegyeztetett, azonban az említett végzés fo­galmazványára vezetett feljegyzés szerint a bejegyzés 1906 dec. 15-én történt, már pedig az ügylet visszavonását bejelentő, s a tu­lajdonjog bejegyzés mellőzése iránti kérelmet tartalmazó 10882. tk. 1906. sz. kérvény még 1906 dec. 14-én érkezett a telekkönyvi ható­sághoz, már pedig ennek a kérvénynek hatályossága s az abból folyó jogkövetkezmények a benyújtással nyert rangsor és időpont szerint bírálandók el, amikor a tulajdonjog panaszos javára tény­leg még bejegyezve nem volt, következésképen a később történt bejegyzést jogilag hatályos bejegyzésnek tekinteni nem lehet, — s illetve azt jogilag nem létezőnek kell tekinteni. Ehhez képest foga­natbavétel és jogilag hatályos tulajdonjog bejegyzés hiányában mindazok a feltételek fenforognak, melyek alapján a jogügylet visszavonása címén az illetékszabályok 99. §-a értelmében az ille­ték törlése kérhető. 822. sz. ejh (1908). Az ingatlan vagyon átruházását tárgyazó jogügylet után kirótt illeték abban az esetben, ha a jogügylet teljesen foganatba nem ment ugyan, de a szerző fél javára a tulajdonjog telekkönyvileg bekebeleztetett, a vagyonátruházási ügyletnek közös megegyezés­sel történt visszavonása alapján nem törölhető és vissza nem fizet­hető, még akkor sem, ha a jogügylet bontó feltétel kikötése mellett köttetett. Az illetékszabályok 99. §-a értelmében, ha a felek az ingatlanra vonatkozó jogügyletet kölcsönösen visszavonják, mielőtt az foga­natba ment, vagy a telekkönyvi bejegyzés megtörtónt volna, az illeték törlését kérhetik. Ennek a szövegnek csak az az értelem ad­ható, hogy a szerződő felek jogügylet visszavonása címén az ille­ték törlését egyáltalában nem igényelhetik, abban a két esetben, ha a jogügylet foganatba ment, vagy ha a telekkönyvi bejegyzés már megtörtént. Már pedig a jelen esetben a telekkönyvi bejegy­zés megtörtént, amennyiben az ingatlanra nézve a telekkönyvi tu­lajdonjog az 1906 ápr. 17-én kelt adásvevési szerződés alapján pa­naszosok javára bekebeleztetett, miből kifolyólag a most jelzett adásvételi szerződés után kivetett illeték törlése a jogügyletnek az 1907 dec. 29-én kelt kölcsönös 'nyilatkozattal történt visszavonása cí­mén jogosan nem igényelhető. Nem változtat ezen az a körülmény, 109

Next

/
Oldalképek
Tartalom