Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

V. — Illetékek visszakövetelése. hogy a jogügylet bontó feltétel mellett köttetett, mert az illetékdíjjegyzék 1. tétel 4. jegyzete értelmében még a próbavételek vagy jobb vevő fentartása mellett kötött adásvételek is feltétlen adásvételi jogügyletednek tekintendők és mert az illetékszabályok nem tartalmaznak olyan intézkedést, melynek alapján a bontó feltétel bekövetkezése esetében a felbontott jogügylet után kivetett illeték törlését lehetne igényelni. 907. sz. ejh (1909). A teljesen foganatba ment adásvétellel szerzett ingatlannak visszaadása iránti jogügylet illetékköteles vagyonátruházást képez, amely a jogügylet természetéhez képest az átruházott tárgy, illetőleg az elvállalt viszontszolgáltatás, esetleg az ingatlan törvényszerű legkisebb értékének alapulvétele mellett illetékezendő. 42. sz. jogegységi. A gazdasági lehetetlenülés miatt bíróilag hatálytalanított szerződés az illetékjog szempontjából azonosnak tekintendő azzal az esettel, amikor a szerző később a megvett dolgot az átruházónak kötelezettsége nem teljesítése miatt kénytelen visszaadni. Az ingatlannak az eredeti tulajdonosra való visszaszállása után tehát vagyonátruházási illeték nem jár. A panaszosok terhére a megtámadott illeték azért szabatott ki, mert a panaszosok által K. J. és nejének eladott ingatlanokra vonatkozó adásvételi szerződós a kiszabás alapjául szolgált bírósági ítéletekkel gazdasági lehetetlenülés okából hatálytalaníttatott, ezáltal pedig a panaszosok az általuk eladott ingatlant visszavásárlás útján újból megszerezték. Kiszabatott és fenntartatott az illeték a panaszosok terhére a megtámadott határozat szerint főleg azért, mert a bírósági ítéletekkel a fentebb említeti adásvételi ügylet nem eredeti érvénytelenség miatt semmisíttetett meg. — Az 1920:XXXIV. tc. 67. §-ának 5. pontjában foglalt rendelkezések figyelembevételével azonban az a körülmény, hogy az alap adásvételi szerződést a bíróság nem eredeti érvénytelenség miatt semmisítette meg, csak az alap adásvételi szerződés után kiszabott illeték törlésének megtagadására szolgálhat alapul, de nem szolgálhat alapul a volt eredeti tulajdonosok terhére újabb vagyonátruházási illeték kiszabására és pedig annál kevésbé, mert a gazdasági lehetetlenülés miatt bíróilag hatálytalanított szerződést nem visszavásárlásnak kell és lehet tekinteni, hanem azt azzal az esettel kell azonosnak minősíteni, amikor a szerző később a megvett dolgot az átruházónak azért kénytelen visszaadni, mert kötelezettségeit nem teljesítette. Ilyen esetekben pedig a visszaadást az 1920:XXXIV. te. már hivatkozott 67. §-a 5. pontjának második bekezdése értelmében újabb vagyonátruházásnak minősíteni nem lehet, a gazdasági lehetetlenülés miatt bíróilag hatálytalanított adásvételi szerződés fo110