Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

V. — Illetékek visszakövetelése. tékszabályaink rendelkezései is, amelyeikben a bejegyzés kifejezés alatt rendszerint a bekebelezés értetik és mint a díjjegyzék 13. tételének IV. 15. pontja, valamint a 16. tétel C. pontja alatt külön meg vannak említve azok az esetek, amelyekben az illetóki szolgáltatás szempontjából a bejegyzés és előjegyzés egyforma elbánás alá esnek. Mintbogy azonban az előjegyzés, ba igazoltatik, ugyanavval a joghatállyal bir, mint a bekebelezés, az illeték törlését vagy visszatérítését csak arra az esetre lehetett megállapítani, ha az előjegyzés töröltetik. 13. sz. döntvény (1899). Midőn ingatlanok átruházását tárgyazó jogügylet a szerződő felek közös beleegyezésével — mielőtt a jogügylet foganatba ment vagy az ingatlan telekkönyvi bejegyzése megtörtént volna — megsemmisíttetik, de a megsemmisítés után a telekkönyvi bejegyzés mégis megtörténik, az ezen jogügylet után előírt illetéknek törlése vagy visszafizetése igényelhető. Igaz ugyan, hogy panaszló felek a jelen illetékezés tárgyát képező átruházási okirattal reájuk átruházott ingatlanok tulajdonjogának bekebelezése iránt folyamodtak és hogy ezen kérelmük alapján a kérdéses ingatlanok tulajdonjoga a telekkönyvi hatóságnak 1896 okt. 25. napján kelt végzésével javuukra tényleg bekebeleztetett. Tekintve azonban, hogy panaszló felek és szerződő társaik az 1896 febr. 23. napján kelt átruházási okiratban foglalt jogügyletet az 18% jun. 20. napján kelt szerződésben foglalt megállapodás szerint kölcsönös beleegyezéssel megsemmisítették és ezt az okiratot 1896 szept. 19. napján benyújtott kérvénnyel a telekkönyvi hatósághoz bemutatták, ennélfogva, miután az illetékkiszabás alapját képező átruházási okirat, illetve az abban foglalt vagyonátruházási jogügylet szerződő felek közös beleegyezésével 1896 jun. 20. napján, tehát az 1896 okt. 25. napján elrendelt tulajdonjogi bejegyzés megtörténte előtt vonatott, vissza, másrészről, miután ez a jogügylet a pótlólag beszerzett adatok igazolása szerint tényleges átadással és birtokbavétellel sem ment foganatba, az ezen jogügylet után előírt illetéknek törlése az illetékszabályok 99. §-a értelmében jogszerűen igényelhető. 222. sz. ejh (1899). Ha szerződő felek az ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződést annak foganatbamenetele előtt visszavonták s a tulajdonjogi bejegyzés mellőzése iránti kérvényt az ingatlannak vevő javára történt bejegyzése előtt benyújtották, az illetékkötelezett fél az adásvételi jogügylet után kiszabott illetéknek törlését vagy visszafizetését kérelmezheti. A panaszhoz csatolt nyilatkozattal bizonyítva van, hogy az illetékszabás tárgyát képezett szerződést a felek visszavonták, s az ugyanott csatolt községi bizonyítvány megerősíti azt a különben 108