Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)
V. — Bírságok. hogy a befizetés a zálogolásnak a panaszos ellen való e megkezdése után eszközöltetett volna: nem is állíttatik, s szemben a városi adóhivatalnak fentebb hivatkozott jelentésében foglalt azzal a megállapítással, hogy erre a fennállott illetékhátralékra panaszos ellen a végrehajtás „egyáltalán" foganatosítva nem volt, s szemben panaszosnak is erre vonatkozó ama határozott állításával, hogy ellene semmi behajtási lépés törvényszerűen nem alkalmaztatott, ez annál kevésbé bizonyíttatik: a panaszolt határozatnak indító okai annak fentartására elfogadható alapot nem nyújthatván, a jelen ítélet rendelkező részében foglaltaikhoz képest határozni kellett. 910. sz. ejh (1909). Büntető határozmányok. Bírságok. (57. §.) A rtg által kötött szerződés bemutatásának elmulasztása miatt kiszabott bírság a rtg igazgatóitól nem követelhető. Panaszos a panaszolt bírsággal amiatt sújtatott, hogy a p.-i népbank által kötött ingatlan adásvételi szerződést mint a bank volt igazgatója, illetékkiszabás végett állítólag 30 napon túl mutatta be a kir. adóhivatalba. — Eltekintve attól, jogosult-e a bírság vagy nem, panaszost fel kellett menteni a következő okokból. — Az 1881: XXXIV. tc. 4. §. c. pontja szerint magánokiratba foglalt kétoldalú jogügyletet, amennyiben a szerződésben eltérő intézkedés nincs, illetékkiszabás végett a szerződő felek, illetve az első helyen aláíró fél tartozik bejelenteni. Ugyanezen törvény 10. ^a. ponjta szerint ha a kellő határidő elmulasztatott, bírsággal rovandók meg a magánfelek, a gyámok és gondnokok amennyiben önképviseletre nem jogosított személyek érdekelvék, nemkülönben a kir. közjegyzők a közbenjárásukkal létrejött jogügyletre nézve. — Ezen két szakasz tartalma szerint a magánfelek, gyámok és gondnokok, sőt a kir. közjegyző bírságolható, de sem ezen szakaszban, sem valamely más illetékszabályban arról nincs szó, hogy a szerződő magánfelek alkalmazottjai, igazgatói megbízással bíró ügyvivő, a bejelentés határidejének elmulasztása miatt, közvetlenül a kir. kincstár által bírságolhatok volnának, vagy a kirótt bírság tekintetében egyetemleges szavatossággal vagy kezességgel tartoznának, mi abból is következik, hogy az illetékszabályok 97. §. 5. pontjának tartalma szerint intézeti és társulati igazgatók, csak oly büntetések, tehát bírságok tekintetében tartoznak egyetemleges kezességgel, amelyeket a társulati ügyletekre vonatkozó illetékszabályok áthágása vonhat maga után, tehát csak azokra nézve, amelyek az illetékdíjjegyzék 64., 86., 89. és 101. tételeiben említtetnek. — Az adásvétel ezek közt nincs, a szóban forgó bírság tehát a szerződő bank igazgatójától nem követelhető. 1233. sz. ejh (1915). 103