Dárdai Sándor (szerk.): Közigazgatási döntvénytár. A kormány és kir. Curia elvi jelentőségű határozatai és szabályrendeletei. Harmadik folyam (Budapest, 1878)

109 terjesztésből ugy tűnik ki, hogy ő vegyes házasságból, de ág. ev. hitv. apától született, — nem lehet mérvadó az apának, bár az 18G8. évi LIII. tczikk életbelépte előtt kiadott és fiúgyermekeinek a kath. val­lásban leendő nevelését biztositó téritvénye vagy nyilatkozata ; mivel az 1843. évi III. tczikk a vegyes házasságban élő nem-katholikus apától származó fiu gyermekeknek az apa vallásában való neveltetését megengedte ; a téritvények pedig nemcsak az 1868. évi LIII. tczikk óta érvénytelenek, hanem azelőtt is soha sem birtak törvényes érvény­nyel s az 1868. évi LIII, tczikk 12. §-a kimondja, hogy az ily ((térit­vény vagy rendelkezés ezentll! is érvénytelen ;» K. P. tehát a r. kath. hitoktatásban való résztvételre nem kényszerithő. 50. 1. Ha nem bizonyos meghatározott időre, tehát egész élete tartamára alkalma­zott községi tisztviselő csupán aggkora miatt bocsáttatik el hivatalából, a község, részére méltányos nyngdij fizetésére kötelezendő, abban az esetben is, ha a községnek nyugdijalapja nincs is, de be van igazolva, hogy esetenként más tisztviselőinek is engedélyezett nyugdijat. 2. Ha felfüggesztett községi tisztviselő hivatalába visszahelyeztetik, a felfüg­gesztés idejére járó egész fizetését követelheti, de késedelmi kamat csak a kiadni megtagadott fizetés kiadatásáért indított kereset beadásától kezdve illeti meg. (1877. okt. 11-én 5923. sz. a. hozott curiai határozat.) H. Sándor felperesnek Bazin város közönsége ellen 3000 frt hátralékos fizetés és nyugdij iránt folyamatba tett rendes utu peré­ben az elsőbiróság alperes város közönségét kötelezte, hogy tarto­zik H. Sándornak mint volt erdőmesterének hivatalától való fel­függesztése napjától egész hivatalából lett végelbocsátása napjáig vagyis 1868. február 21-től 1873. július 10-ig terjedő időtartamra, azaz öt esztendőre és négy és fél hóra évenkénti 400 frttal megálla­pítva volt és összesen 2150 frtot tevő hivatali fizetést, valamint az ezen öszeg után 1873. évi július 10-től számitandó 6% kamatait megfizetni. Ellenben a kereseti kérelemnek a failletmények, illető­leg pénzbeli értékének; valamint 1873. július 11-től fogva igényelt nyugdij megítélésére vonatkozó részével felperest elutasította. A bpesti kir. ítélőtábla pedig 1877. évi márczius 14-én 60536.

Next

/
Oldalképek
Tartalom