Dárdai Sándor (szerk.): Közigazgatási döntvénytár. A kormány és kir. Curia elvi jelentőségű határozatai és szabályrendeletei. Második folyam (Budapest, 1877)

rendeléseket gyűjteni vagy gyűjtetni" az előbbi mondattal oly szoros összefüggésben állanak-e, hogy az élőbbemben foglalt helyek kijelölése t. i. lakhely és vásárok az utóbbi mondatra mint megszorító feltételek hatnak-e ki ? Erre csak tagadólag felelhetni éspedig 1.) nyelvtani szempontból: mert ha a későbbi mondat is bizonyos helyre vonatkozott volna az «ott» vagy «ugyanott» szavakkal kellett volna kifejezni; 2.) a törvény ratiója szempontjából, mert a heti és országos vásáron megrendelések a legritkább esetben fognak kerestetni, saját lakhelyén, azaz üzleti telepén pedig a kereskedő rendszerint nyilt üzleti teleppel bírván, se nem gyűjti sem nem gyűjteti a megrendeléseket, hanem a vevők hozzá fordulnak megrendeléseikkel, melyeket ő vagy árukészletéből azonnal teljesiti, vagy a szállitást későbbre elvállalja. Ebből tehát' önkényt következik, hogy a belföldi kereskedő vagy személyesen, vagy utazói által az ország bármely részében és vásárokon kivül is gyűjthet vagy gyűjtethet megrendeléseket. Továbbá kérdés támadhat most az iránt, hogy váljon a kereskedő ily gyűjtéssel csupán kereskedőhez vagy magánosokhoz is fordulhat és váljon a gyűjtés ezen utóbbi módja nem volna-e a külön engedélyhez kötött házalás alá sorolandó '? Mi az elsőt illeti, eltekintve attól, hogy az idézett törvény ez irányban t. i. a megrendelő minőségére nézve különbséget nem tesz, igen nehéz volna agyakorlatban azon határvonaltfelállitani, hogy kihez szabadna ily megrendelés végett fordulni, kihez nem. Házalásnak pedig csak azon kereskedés tekintendő, melyet az illető az árukat magával hozva, házról-házra gyakorolja. Mindezeknél fogva a törvény ily megrendelések gyűjtésének eltiltására a belföldi kereskedőkkel szemben semmiféle támpontot nem nyújt. De ilynemű tilalomról a legtöbb külföldi ellen sem lehet szó. Nem az osztrák alattvalókkal szemben, mert az 1867. XVI. t. czikkbe foglalt vám- és keresk. szövetség XVI. czikke szerint «az egyik terület iparosai és kereskedői fel vannak jogosítva a másik területen gyártmányaikat bizományba adni .... megrendeléseket és aláírásokat gyiijteni» stb. Ezen szakasznak átalános és minden megszorítás nélküli szerkezete még inkább megerősíti a belföldiekre nézve fenébb nyilvánított