Dárdai Sándor (szerk.): Közigazgatási döntvénytár. A kormány és kir. Curia elvi jelentőségű határozatai és szabályrendeletei. Első folyam (Budapest, 1877)

79 67. Tekintve, hogy a közgyámok rendszerint, s a mennyiben e részben az 1870. XLII. tcz. 10. §-a alapján eltérő gyakorlat vagy szabályrendelet nem létezik az illető községek árvatárának számadás és felelősség terhe alatti kezelésére első vonalban hivatvák, ebből önként következik, hogy az általuk kezelt köz­ségi árvatárt magát érdeklő peres ügyekben, azt a biróság előtt törvénysze­rűen képviselhetik. (1872. decz. lió 12-én 15,868. sz. a. kelt semmitőszéki határozat.) H. Miklós és P. András ügyvédeknek a novoszellói árvatár ellen ügygondnoki munkadíjak megállapítása iránt támasztott ügyében, az újvidéki kir. tszék, 1872. évi ápril 16-án 2246. sz. alatt kelt végzésé­vel tekintettel arra, miszerint folyamodó H. Miklós, mint a volt cs. kir. palánkai járásbíróság által kinevezett ügygondnok, a kérvényben elősorolt telekkönyvi áttételeket a novoszellói árvatár javára a •//. alatt eredetben bemutatott bizonyítvány, illetőleg igtatókönyv kivo­nata tanúsításaként valóban teljesítette, és ezt a Bács-Bodrogmegye feloszlatott törvényszéke által 1869. évi június hó 17-én 6469. sz. a. felvett jegyzőkönyv szerint a kérdésben forgó dijak megállapítása végett megtartott tárgyaláson megjelent B. Dániel árvák atyja beis­merte, az érdembe hozott dijak megállapítása és a novoszellói árva­tárból leendő tettleges kifizetése ellen mi kifogást sem tévén, ennél­fogva folyamodó H. Miklós, s ennek helyettese P. András h. ügyvéd­nek, az 1868. évi július hó 21-én 8,186. sz. a. benyújtott kérvényükben 66. rendű telekkönyvi áttételek a többször érintett árvatár javára tör­tént teljesítése érdemében egyenként 4 frt, és összesen 264 írttal fel­számított munkadijait bíróilag megállapította. Ez ellen dr. A, Gedeon megyei alügyész mint a novoszellói árvatár képviselője, 1872. évi szeptember 16-án 6146. sz. a. semmiségi panaszt adott be; mert a végzés az árvaszék meghallgatása nélkül hozatott, mert a felszámított dijakat azok tartoznak fizetni, kiknek érdekében a nyilvánkönyvi átkebelezések eszközöltettek, mert az árvatáraknak ezen átkeble­zésre nem áll alap rendelkezésükre ; mert; figyelembe nem jöhetett körülmény, miszerint a tárgyalásnál a községi közgyám jelen volt és beegyezését adta, miután ez csak azt mutatja, hogy ezen közgyám hivatását nem érti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom