Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)

74 Pénzügyi jog. hiányában az ajándékozási illetékkel kapcsolatban ingyenes ingatlan-vagyonátruházási illeték az 1920. évi XXXIV- t.-c. 2. §-ának (2) bekezdése értelmében nem követelhető. (Kb. 14.084/ 1938. P. sz. — M. K. LIX. évf. 42.) 233. 1920: XXXIV. t.-c. 2. §., 11.150/1934. M. E. sz. r. 1, §, A m. kir. Közigazgatási bíróság 167. és 353. számú jogegységi megállapodásában kifejezésre juttatottak értelmében ingatlan vagyonátruházási illeték alá eső jognak (épület, vagy építményi jognak) átruházása, vagy átszállása után városi (községi) ingatlan vagyonátruházási illeték nem, hanem csak állami ilyen illeték követelhető. Kb. A 11.150/1934. M. E. számú rendelet 1. §. (1) bekezdése azáltal, hogy a mondata első részében „az ingatlan tulajdonjogának átszállása vagy átruházása után" enged városi (községi) ingatlan vagyonátruházási illetékszedés iránti szabályrendeleti intézkedést, ellenben a mondat második részében — nyilván az 1920. évi XXXIV. t.-c. 2. §. (2) bekezdésének arra a rendelkezésére tekintettel, hogy a haszonélvezeti vagy használati szolgalom, az illetékkötelezettség szempontjából az ingatlanokkal egyenlő elbánás alá esik — minden kétség nélkül kifejezi a rendeletnek azt a célját, hogy csakis az ingatlan tulajdonjogának átszállása vagy átruházása után kíván városi illetékkötelezettséget engedni, ellenben az illetékezés szempontjából az ingatlan tulajdonjog átszállásával vagy átruházásával egyenlő elbánás alá eső jogokat ez alól az illetékkötelezettség alól kívánta kihagyni. A m. kir. Közigazgatási Bíróság a 167. és 353. számú jogegységi megállapodásai egyikében sem mondta ki azt, hogy az építmény jog az iníratlan tulajdonjogával azonos jog. A 167. számú jogegységi megállapodás indokolásában csak az van. hogy „az épület és építményi jog a terjedelmében és tartalmában a tulajdonjoghoz közeledve meg is haladja a haszonélvezeti jogot." Tehát e szerint az épület vagy építményi jog az ingatlan tulajdonjoghoz csak közeledő, de azzal nem azonos, hanem csak illetékkötelezett ség szempontjából az ingatlanokkal egyenlő elbánás alá eső jog. A 11.150/1934. M. E. rendelet 1. § (1) bekezdése az épület vagy építményi jogról nyilván azért nem intézkedett a haszonélvezeti és használati szolgalomhoz hasonlóan külön, mert akkor (1934-ben) ez a jog a tétele* jogszabályainkban még egyáltalán nem volt szabályozva. Ma már az 1938:XI. t.-c. 42. §-ából megállapítható, hogy az épület vagy építményi jog, az ingatlan tulajdonjogát korlátozó olyan jog, amely az ingatlantól elkülönítetten, külön telekkönyvi jószágtestként telek könyvezendő s amelyre az ingatlan tulajdonjogától teljesen elkülönítetten lehet jogokat — még tulajdonjogokat is — szerezni. De éppen az ingatlantól való ez a teljes elkülönítés erősíti meg azt, hogy az az ingatlan tulajdonjogával s annak változásaival azonosnak nem vehető.