Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)
Jövedelem- és vagyonadó. 138, 51 gánszolgálati illetmények mindenkor jövedelemadó-kötelesek, az évi 3600 P-t meg nem haladó ilyen magánszolgálati illetmények pedig mindenkor jövedelemadómentesek. A most előadottakból már most az következik, hogy annak a felvetett kérdésnek az eldöntésénél, hogy az évi 3600 pengőt meg nem haladó magánszolgálati illetmények alatt valamely adóévre járó vagy egy teljes évre átszámított, vagy pedig tényleg kézhez vett illetménynek az összegét kell-e érteni, mindenkor az a körülmény az irányadó, hogy az adóévet megelőző évben az adózó magánszolgálati viszonyból eredő járandósága mekkora volt s ez a járandóság mekkora összegben vonatott az alkalmazottak kereseti adója alá. Az alkalmazottak kereseti adó-alapjának a mikénti kiszámítása tekintetében a kereseti adóra vonatkozó törvényes rendelkezéseket tartalmazó 10:27. évi 300. P. M. számú Hivatalos Összeállítás (K. H. Ö.) 16. §-ának (1) bekezdése minden kétséget kizáróan úgy rendelkezik, hogy az alkalmazottak kereseti adójának az alapjába tartozik az adóévben élvezett, bármilyen címen járó módon állandó és a szolgálati viszonyból eredő minden változó természetű járandóság. Ide tartozik tehát, a rendes illetmények mellett, a végkielégítéseknek és nyugdíj-megváltásoknak az összege is, amennyiben ezek a rendes vagy rendkívüli járandóságok a most említett 16. §. (2) bekezdése szerint, illetőleg az 1940. évi XXII. t.-c. 25. §-ának a (4) bekezdése szerint, meghatározott hivatali, illetőleg szolgálati kiadással egybekötve nincsenek, mert az utóbbi esetben ezek a járandóságok, az alkalmazottak kereseti adóalapjába nem tartoznak. Az alkalmazottak kereseti adója alapjának a kiszámítására vonatkozó most említett rendelkezésből tehát megállapítható, hogy magánszolgálati viszonyból eredő minden javadalmazás, amely akár készpénzben történő kifizetés, akár más módon való kiegyenlítés folytán kerül az alkalmazott rendelkezés alá, a járandóság rendelkezése alá kerülésének az évében és mindig a rendelkezés alá került összegben esik az alkalmazottak keresetiadója alá, arra való tekintet nélkül, hogy az illetmény élvezetének jogcíme mikor keletkezett és az illetménynek egy teljes évre arányosan átszámított összege mekkora volt. Ha pedig az alkalmazottak kereseti adó alapjába mindenkor az alkalmazott rendelkezése alá került illetménynek az összege tartozik, akkor az évi 3600 P-t meg nem haladó s így jövedelemadó alól mentes, vagy az évi 3600 P-t meghaladó s így jövedelemadóköteles magánszolgálati illetmény alatt is, az adóévet megelőző évben az adózó által kézhezvett és az adózó rendelkezése alá került azt az illetményösszeget kell érteni, amelyet tényleg az alkalmazottak kereseti adója alá vontak. Ennélfogva minden, magánszolgálati viszonyból eredő illetménynek az adó alóli mentességét, vagy adókötelezettségét, a jövedelemadó kivetése során kizárólag az a körülmény állapítja meg, hogy a kérdéses illetményt a jövedelemadó alapjának a kiszámításánál irányadó évben,