Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)

Zsidó ügyek. 55. Egyéb ügyek. 56—59. 35 57. 1876: XIII. t.-c. 51. §. Az a gazda, aki a cselédjét az 1876: XIII. t.-c. 51. §-ának I. részében foglalt okok valamelyike miatt felmondás nélkül rögtön elbocsátja, holott csak a rendkívüli felmondás jogával élhetett volna, köteles a cseléd részére a felmondási időre eső cselédbéren felül a tartás ellenértékét is kiszolgáltatni. (Közig, bság általános közigazgatási osztályának 33. számú jogegységi megállapodása. — Kod. 1942. évi 1. f. 4.) 58. 1885: XXIII. t.-c. 47. §. A vízrendezésre alakult (ármentesítö) társulatokat az 1885. évi XXIII. t.-c 47. §-a értelmében terhelő kötelezettség nem jelenti sem azt, hogy ezek a társulatok a községek belterületén összegyülemlő csapadékvizeknek levezetését csatornahálózat létesítése által kötelesek biztosítani, sem azt, hogy a községi csatornázás költségeihez hozzájárulni tartoznak. (1941. nov. 25. — Kb. 5021 1941. K. sz. — 1764. E. H. — Kod. 1942. évi 1. f. 27.) 59. 1883: XX. t.-c. 2. §. A községi vadászterületbe bevont, utóbb azonban önálló vadászterületté nyilvánított ingatlanon az önálló vadászati jog gyakorlása feltétlen jogként érvényesül, tehát az ilyen ingatlant a községi vadászterületből a fennálló vadászati szerződés lejárta előtt is nyomban ki kell vonni. Kb. Az alispán a megtámadott határozatában a panaszos közbirtokosságnak a n.-i és a s.-i határban fekvő, a 200 kat. holdat meghaladó és összefüggő egészet képező ingatlanai önálló vadászterületi jellegét az 1883. évi XX. t -c. 2. §-ának (1) bek. 1. pontja alapján megállapította, de egyúttal kimondotta, hogy miután közbirtokosság ingatlanai önálló vadászterületté nyilvánítását csak a s.-i községi vadászterület haszonbérbeadása után kérte, mely községi vadászterületbe a panaszos s.-i ingatlanai is bevonattak, a közbirtokosság ingatlanain az önálló vadászali jogot csak a községi vadászati szerződések lejárta után gyakorolhatja. E határozat ellen irányul a panasz, amelyben a panaszos kéri kimondani, hogy ingatlanain mint önálló vadászterületen a vadászati jog gyakorlása azonnal megilleti a községi haszonbéri szerződések lejárati idejére való tekintet nélkül. Az 1883. évi XX. t.-c. 2. §-ának (1) bekezdése 1. és 2. pontjában meghatározott esetekben az önálló vadászati jog gyakorlása feltétlen, vagyis bármikor és bárkivel szemben nyomban érvényesíthető jogon alapul, ellentétben az ugyanezen törvényszakasz 3. pontjában meghatározott esettel, amikor is az egyesítés alapján az önálló vadászati jog gyakorlása nem feltétlen Jogon alapul és jogérvényesen megszerzett jogot nem sérthet. A panaszos közbirtokosság ingatlanain, amelyek az idézett törvényszakasz 1. pontja alapján nyilváníttattak önálló vadászterületnek, az önálló vadászati jog gyakorlása tehát feltétlen jogként érvényesül és