Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)

Zsidó ügyek. 50 31 törvény által megkívánt kőt tanú jelenléte éppen azt célozza, hogy a hitfelekezetek az áttérésre jelentkezésnél a törvényes formákat minden ben megtartsák és az áttérőt szándéka keresztülvitelében ne gátolják. Ekként, amikor a lelkész a jogok gyakorlásában megkívánt jogszerűség keretében nem ad módot az áttérőnek előtte személyes megjelenésre, a vallásváltoztatás bejelentése céljából tett — egyébként — törvényszerű jelentkezést olyannak kell tekinteni, mintha az áttérő áttérési szándékát a lelkész előtt jelentette volna ki. Annál is inkább, mert az áttérőnek fogadása a hitfelekezeteknck biztosított kedvezmény alapján csak olyan joga a lelkésznek, amely jog gyakorlásának előfeltételeit magának a lelkésznek kell megteremtenie olyan módon, hogy a törvényszabta kötelességét teljesítő áttérő ezt a törvénybiztosította jogát a mindennapi életfelfogás szerint akadály nélkül gyakorolhassa. Következőleg törvényszerű az olyan jelentkezés, amikor az áttérő vallásváltoztatási szándékának kinyilatkoztatása végett a törvényben megkívánt időköz megtartása mellett az izraelita rabbi hivatalos helyiségében a hivatalos órák alatt két tanúval együtt két alkalommal megjelent, ott azonban mindkét esetben azzal utasították el. hogy a rabbi aznap nem, hanem jóval (hetekkel, hónapokkal) később, a kiosztott sorszám szerinti időpontban fogad. A személyes jelentkezésnek ilyen elhalasztása ugyanis a jogok gyakorlásában megkívánt jogszerűség keretén kívül esik és a joggal való visszaélésnek minősül. Ennélfogva a törvénybiztosította jogok gyakorlásának akadályul nem szolgálhat és a jogait törvényszerűen gyakorlóra joghátránnyal nem járhat. (Közig, bíróság áll. közigazgatási osztályának 39. számú jogegységi megállapodása. — 1942. évi 2. f. 39.) 50. 1939: IV. t.-c. 1. §. E §. harmadik bekezdésének c) pontját nem lehet alkalmazni olyan személyre, akinek egyik vagy mindkét szülője a harmadik bekezdés b) pontja szerinti nemzsidó minősítést nem a minősítendő személy másik szülőjével kötött házassága révén, hanem újabban egy harmadik személlyel kötött házassága által szerezte meg. Kb. Ha valakinek a szülői vagy azok közül egyik az 1939:IV. t.-c. 1. §-a harmadik bekezdésének b) pontján nyugvó minősítést egy olyan személlyel kötött házasság révén szerezte meg, aki neki nem szülője, a szóbanevő ivadékra az idézett bekezdés c) pont ja nem akamazható, mert legalább is az egyik szülője a második házasságának megkötése előtt zsidónak tekintendő személy volt. A második házasság ténye alapján a szülőre nézve előállott jogállapot arra az ivadékra, aki nem ebből a házasságból származott, nem hathat ki. Ennek az ivadéknak a tanúsítvány iránti igényét szülője második házasságának figyelmen kívül hagyásával kell elbírálni. Az idézett szakasz c) pontja a nemzsidó jelleget fez érdekelt ivadék származásának alapján állapítja meg és nem enged meg olyan értelme