Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)
24 Közigazgatási jog. lásba vétele a biztosított halála előtt történt, ellenben mentesül a költségek viselése alól, ha a családtag ápolásba vétele a biztosított halála után következett be. (Közig, bság ált. közigazgatási osztályának 35. számú jogegységi megállapodása. — Kod. 1942. évi 1. f. 8.) 40. 1927: XXL t.-c. 48. §. Az a kórházi ápolt, amelyet a családtag részére az előbbi kórházi ápolást szükségessé tevő betegséggel azonos kórisméjü, azonban vele okozati összefüggésbe nem hozható újabb megbetegedés miatt nyújtottak, az 1927: XXI. t.-c. 48. §-ának negyedik bekezdésében említett „ugyanabból a betegségből kifolyólag" történt ápolásnak nem tekinthető. (1938. febr. 16. — Kb. 5798/1937. K. sz. — 1750. E. H. — Kod. 1941. évi 3. f. 92.) 41. 1927: XXI. t.-c. 93. §. E §. második bekezdésében foglalt az a rendelkezés, mely szerint a biztosító intézetlek egymást feladataik teljesítésében kölcsönösen támogatni és szükség esetében biztosítottaikat kölcsönösen segélyezni kötelesek, nem jelenti azt, hogy az Országos Társadalombiztosító Intézet kötelezhető lenne olyan ápolási költség viselésére, amely az Országos Társadalombiztosító Intézettől különálló betegségi biztosító intézet tagja részére nyújtott közkórházi ápolás folytán merült fel. 42. 6000/1931. M. E. sz. r. 2. §. A jogerős bírói ítélettel semmissé nyilvánított házasságban élt házasfelek egymás hozzátartozóinak nem tekinthetők s így egyikük sem kötelezhető arra, hogy a másik részére a semmis házasság tartama alatt nyújtott közkórházi ápolás költségeit a 6000/1931. M. E. számú tendelet 2. §-a alapján viselje. Kb. A panaszos 1930. évi november 5.-én házasságot kötött L. I.-nel. A házasságot a d.-i kir. törvényszék a P. 6369/19—1933. szám alatt hozott tíéletével az 1894:XXXI. t.-c. 6. és 44. §-ára utalással semmisnek nylivánította. Ezt az ítéletet a d.-i kir. ítélőtábla a P. I. 2335/50—1936. szám alatt meghozott ítéletével helybenhagyta. Ezek az ítéletek 1938. évi május hó 10.-én jogerőre emelkedtek. A nevezett bíróságok a fenti ítéleteikben megállapították, hogy L. I. hasadásos elmezavarban (schizophrenia) szenved és az az elmebetegsége a házasságkötés idejében olyan előrehaladott állapotban volt, hogy ennek folytán eszének hsználatától már abban az időben is meg volt fosztva, -— így tehát a H. T. 127. §. b) pontja értelmében házassági vonatkozásban is cselekvőképtelennek lévén tekintendő, érvényes házasságot nem köthetett. L. L-t az említett elmebajából folyóan 1931. évi január 31.-étől 1935. évi július 17.-éig terjedő 898 napi időközben a székesfővárosi Üj Szent János kórház elmebeteg osztályán ápolták. A felmerült 5342 P