Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)

186 Személyi és családi jog. gátasáról visszatért K.-ra, a katonai szolgálatának helyére, mely idő után a felperes többé nem tért vissza a p.-i lakásába. Alapos a felperesnek e következtetés elleni támadása, mert a katonai szolgálatra bevonulás nem az együttélés megszakításának célzatává!, hanem az állampolgári kötelesség teljesítése végett történt, a P.-re való további vissza nem térésnek pedig okát adta a felperes azzal, hogy a katonai szolgálat megszűnte után oda a szerbek bevonulása miatt nem mehetett, amely megszállás a köztudomás szerint 1918. őszén történt. A felperes azonban, a felülvizsgálati tárgyaláson felmutatott tanúsítvány szerint, 1920. november 1-én szerelt le. Ekkor mint családfő köteles lett volna gondoskodni, hogy a p.-i megszállás folytán hol folytassák az együttélést. A felperes az iratok szerint ez iránt intézkedést sem a leszereésekor, sem a szerbeknek P.-ről való kimenetele után egyáltalán nem tett. E mulasztással a felperes vált okozójává az együttélés megszakadásának. (1941. máj. 1. — P. III. 510/1941.) 475. Ht. 80. §. a) pont. — Házastársi kötelességek elhanyagolása. — LA házastárs elhanyagolása súlyos házastársi kötelességsértés megállapítására csak abban az esetben alkalmas, ha az oly mértékben állandósul, hogy annak folytán a békés házasélet lehetetlenné válik. — II. A háztartás körül szórványosan előforduló elmaradásokat, aminők — különösen a házasság kezdetén — gyakorta jelentkeznek, a fiatal feleséggel szemben házastársi kötelességsértésnek minősíteni még nem lehet. — III. Alacsony erkölcsiségű nőkhöz közeledés miatt tett jogos szemrehányás házastársi kötelességsértést meg nem valósíthat. — IV. Müveit középosztálybeli feleség részéről az a cselekmény, hogy a férjét hivatásában felkeresve, őt veszekedés után arculütötte, súlyos házastársi kötelességsértésnek nem minősül. — V. Nem tekinthető házastársi kötelességsértésnek a házastárs ellen tett büntető feljelentés, ha arra a fél pontos és jogos magánérdekének megóvása végett szükség volt. — (A II—IV. alattiak nem szószerínt a határozatból.) K. ad. 1.) A felperes felülvizsgálati kérelmében jogszabálysértést panaszolt azért, mert a fellebbezési bíróság az alperesnek az idevonatkozó tényállásban foglalt magatartását nem tekintette a háztartás és a háziasszonyi kötelesség oly mérvű elhanyagolásának, amely a H. T. 80. §-ának a) pontja alá eső bontóokot megvalósítaná. Ez a panasz alaptalan. (...Mint a Fejben I. a....) Az elfogadott tényállás csupán annak megállapítására nyújt alapot, hogy a- háztartás körül szórványosan fordultak elő elmaradások. Ilyenek, — különösön a házasság kezdetén — gyakorta jelentkeznek, azokat azonban a fiatal feleséggel szemben házastársi kötelességsértésnek minősíteni még nem lehet. A fent körülírt állandósulás megállapítására pedig semmi komoly alap nincs.