Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)

172 Személyi és családi joq. alatti nem szószerint a határozatból). — IV- Külön lakás kerezése, mint concludens factum. K. Az iratok tartalmának megfelelően megalkotott és meg nem támadott tényállás szerint a peresfelek a lakodalm napján a nászlakomáról a felperes szülőinek a lakásába vonultak vissza, ahol késő éjjel szóváltás támadt amiatt, mert a felperes azt kívánta az alperestől, hogy ez adja át neki a kapott nászajándékokat és ezek között a kapott készpénzt is, amire az alperes nem volt hajlandó, hanem a szülőihez távozott és azóta a peresfelek különélnek; az alperes távozása 1936. november hó 18. napján következett be; ezt követően a felperes 1937. évi február hó 1. napján katonai szolgálatra vonult be, honnan 2 év muiva, azaz 1939. évi február hó 1. napján került haza. A fellebbezési bíróság a felperest a H. T. 77. §-ának a.) pontjára alapított bontó keresetével elutasította, mert úgy találta ugyan, hogy egymagában az a körülmény, miszerint a felperes szokatlan módon a nászajándékok átvételét kívánta, ez nem jogosította fel az alperest arra. hogy a házassági életközösség felvétele elől elzárkózzék s így ez a ténye jogellenes, mégis a felperes keresetét megalapozottnak nem találta. A per bizonyító anyagának mérlegelése eredményében ugyanis nem találta bizonyítottnak a felperes abbeli tényállítását, miszerint közös megegyezésük az volt, hogy házassági életközösségüket a felperes szülőivel együtt egy lakásban fogják folytatni, tehát az alperes jogszerűen követelhette, hogy az életközösség megkezdése és folytatása érdekében a felperes külön lakásról gondoskodjon és ezenfelül nem vitás, hogy a felperes ebbeli kötelességének nemcsak a házasság megkötése idején, hanem ezt követően sem tett eleget. Az alperes ama magatartása tehát, hogy a felpereshez többé vissza nem tért, jogtalannak tekinteni nem lehet. A fellebbezési bíróság ilyetén ítéleti döntése elleni felülvizsgálati kérelmében a felperes nyilván helytelen ténybeli következtetést és az anyagi jog séremét panaszolja. Ezek a panaszok nem helytállók. (... Mint a Fejben I. a. ...) Minthogy a peresfelek házasságuknak az 1936. évi november hó 18. napján történt ilyetén létrejötte után —egyező előadásuk szerint — nemcsak az ilyenkor szokásos lakomán vettek részt együttesen, hanem onnan elvonultak abba a lakásba, ahol a felperes a házasegyüttélést megkezdeni és folytatni szándékolta és ott együttesen tartózkodtak éjfél tájáig, a m. kir. Kúria megítélése szerint a felperes alaposan panaszolja, hogy a fellebbezési bíróság nyilván helytelen ténybeli következtetéssel jutott arra a megállapításra, amely szerint a peresfelek a házasegyüttélést meg sem kezdték s így azt alperes meg sem szakíthatta, tehát e per keretében csak azt lehet vizsgálni, vájjon az alperesnek volt-e joga ahhoz, hogy az életközösség felvételétől elzárkózzék. Ezért a m. kir. Kúria azt vizsgálta, hogy a házasegyüttélésnek — bár rövid időre, de tényleg megtörtént — felvétele után az alperes azt jogos okból szakította-e meg és az alperes, mint az eltávozó fél hozott-e