Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)

Eljegyzés, házasságkötés, házasság megszűnése 4<J0—4fíl. -sább is ragaszkodott, ugyancsak a jó erkölcsökbe ütköző módon járt el. Házassági ígérettel kapcsolatos két oldalú turpitudóról lévén szó, ki van zárva, hogy a felperes követelésének az elbírálásánál a méltányosság szabályai alkalmaztassanak. Ezekből következően a kárkövetelés alapja csak ama kiadások, avagy elszenvedett károsodás megtérítése lehet, amelyek a felismerést megelőző időre esnek. Kétségtelen, hogy az alperes részére szolgáltatott ebédek és vacsorák csak a megismerést követő időre esnek és a felperes arra tényállítást sem tett, hogy 1936. évi június hó 10. napját megelőzően olyan kérője lett volna, akit az alperes elriasztott. Az 1., 2. és 5. pontban érvényesíteni kívánt károk megtérítését tehát felperes nem követelheti. A 3. és 4. pont alatti kárkövetelés keletkezési ideje 1936. évi június hó 10. napját meg­előző időre esik ugyan, ámde az új berendezési bútorok a felperes birto­kában maradtak. A felperesnek tehát ellenérték áll a rendelkezésére és nem tett semmilyen előadást, hogy ezt meghaladó kára keletkezett és miből. Marad egyedül az alperes rábeszélése folytán fel nem mondott lakás nagyobb bérösszegéből származó kár. Az alperes 3. alsz. előkészítő iratá­ban beismerte, hogy e tekintetben valóban adott a felperesnek tanácsot. Elfogadható ezért a felperesnek amaz előadása, hogy a lakását az al­peres rábeszélése folytán mulasztotta el felmondani. Midőn azonban 1936. június 10-ikén az alperes nős voltát megtudta, az 1936. augusztus 1-ével megnyílt felmondási lehetőség felhasználásával a lakását 1936. no­vember elsejére már felmondhatta. Annak folytán tehát, hogy a nagyobb lakást az alperes rábeszélésére megtartotta, bérkülönbözetet csak fél évre követelhet. E címen felperes évi 300 P-t számít fel. A m. kir. Kúria a köztudomás és a Pp. 271. §-a szerinti mérlegeléssel úgy találja, hogy 1936. évben is az egyszobás és a kettőszobás lakások bére közötti külön­bözet Budapesten 300 P.-ben vehető számításba. így a felperes kárkövetelése összesen 150 P. Ezt és ennek a kereset beadásától számított törvényes kamatát a felperes javára megítélni. — míg ezt meghaladó felülvizsgálati kérelmével elutasítani kellett. (1941. jún. 27. — P. III. 1745/1941.) 461. Ht. 39. §., 77. §. a). — Házassági életközösség meg­kezdése. — Különélés jogossága. — I. A H. T. 39. §-a értelmé­ben a házasságot megkötöttnek kell tekinteni, ha a ielenlevő házasulok mindegyike a tisztében eljáró polgári tisztviselő előtt két tanú jelenlétében személyesen kijelenti hogy egymás­sal házasságot kötnek. — II. A lakodalom után a közös lakásra vonulás után a nő részéről történő elhagyás nem a házasélet felvétele előli elzárkózás, hanem az életközösség megszakí­tása. — III. Az, hogy a férj a nászéjszakán feleségétől a nász­ajándékok átadását követeli, ha szokatlan is, a feleséget a há­zas életközösség megszakítására nem jogosítja fel. (A II. és III.

Next

/
Oldalképek
Tartalom