Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)
A személyiség joga. 457. — Szerzői jog. 458. 163 tette a tanú előtt azt az óhaját, hogy a felesége kriptát építtessen az Ő halála után, oda vigyék az első feleségének holttestét is és majd oda temessék második feleségét, a felperest is. Egyébiránt az alperesek maguk sem állították, hogy az elhalt férj a feleségének viselkedése miatt a házasságot fel akarta bontani, vagy hogy házastársa rendelkezési jogának korlátozása iránt bárminő intézkedést tett. \ felperes elhalt férje holttestének a felperes által építtetett sírboltba helyezése nem sérti az elhalt első felesége, az alperesek édesanyja iránti kegyeletet, mert az alperesek nem vonták kétségbe, hogy a felperes a sírboltban az első feleség holtteste részére is a feleséget megillető sírhelyet biztosított, tehát csak az alperesek beleegyezésétől függ azv hogy elhalt édesanyjuk továbbra is volt férje mellett nyugodjék. Minthogy ezek szerint az alperesek nem szolgáltattak bizonyítékot arra, hogy a felperes érdemtelenné vált arra, hogy elhalt férje holttestét abba. a sírboltba helyeztesse, amelyben saját magának, de egyszersmind férje első feleségének is sírhelyet biztosított és a felperesnek ez a rendelkezése a bizonyításnak fentebb méltatott eredménye szerint az elhalt férj akaratával is egyezik, a fellebbezési bíróság ítéletének megváltoztatásával a felperes keresetének az őt illető rendelkezési jog alapján helyet kellett adni. (1941. jún. 24. — P. I. 2110/1941.) Szerzői jog. 458. Szjt. 6. §. 10. p. — Szerzői jog védelme alatt álló műtárgy tulajdonának átruházása esetében szerzői jogok átszállása. — A szerzői jog védelme alatt álló műalkotások tárgyának — pl. valamely festménynek, vagy szobornak — tulajdonul átruházása esetében a szerzőnek jogai a bírói gyakorlat álláspontja szerint csak annyiban szállanak át a tárgy tulajdonosára, amennyiben ezek a jogok a tulajdonjog gyakorlásával olyan szorosan kapcsolatosak, hogy azoknak a szerző szellemi tevékenységét megtestesítő tárggyal együttes átruházása ellenkező kikötés hiányában a dolog természete szerint nyilvánvaló. Ezen az alapon a műtárgy tulajdonosát jogosultnak kell tekinteni pl. arra, hogy a műtárgyat a közönség számára nyi'tvatartott helyiségének díszítésére használja fel. vagy továbbadása céljából nyilvánosan kiállítsa; de a tulajdonjoghoz ilyen szorosan nem kapcsolódik, ennélfogva a szerző kifejezett engedélye nélkül a műtárgy tulajdonosára nem száll át, pl. az a jog, hogy a műtárgyat üzleti célra többszörösítse, vagy írói műnek szövegképéül használja fel. Hasonlóképen nem illeti meg a szerzői jog védelme alatt álló műtárgynak megszerzőjét az a jog sem, hogy a tulajdonába került műtárgyat mozgófényképészeti mű alkotására bármi11*
