Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)
4 Közigazgatási jog. évi szolgálati idő meghatározásánál a szolgálati idő kedvezményes számításának nincs helye. Kb. Az 1912: LXV. t.-c. (az alábbiakban T.) 30. §-ának ötödik bekezdése a következőkép szól: „A nyugdíjjárulékot a tényleges szolgálat köteléke alól való felmentésig kell fizetni. A harmincötödik szolgálati év eltelte után azonban nyugdíjjárulékot csak az a tisztviselő, altiszt vagy szolga tartozik fizetni, aki a beszámítható javadalmazással egyenlő összegű nyugdíjra igényt adó szolgálati idejét már betöltötte." Ennek a törvényhelynek értelmezésénél abban a tekintetben nem merült fel jogvita, hogy „a beszámítható javadalmazással egyenlő összegű nyugdíjra igényt adó szolgálati idő betöltése" időpontjának meghatározásánál a szolgálati időt azoknál az alkalmazottaknál, akiknek a szolgálati idő számításánál valamely kedvezményre van igényük, a kedvezmény figyelembevételével kell számítani. Az egyedül eldöntendő vitás kérdés az: mikép kell a szolgálati időt számítani annak a harmincöt évi szolgálati időnek meghatározásánál, amelynek elteltével a nyugdíjjárulék levonása szünetel. Már abból az okból, hogy a törvény élesen különböztet, amikor „a harmincötödik szolgálati év eltelte", majd „a beszámítható javadalmazással egyenlő összegű nyugdíjra igényt adó szolgálati idő" kifejezést használja, arra kell következtetni, hogy míg az utóbbinál a szolgálati időt a kedvezmények figyelembevételével kell meghatározni, addig annak megállapításánál, hogy a nyugdíjjárulék levonása mely időponttól szünetel: a szolgálati idő kedvezményes számításának nincs helye, hanem az itt említett harmincöt évi szolgálati idő a naptárilag szorosan számított, tényleg eltelt harmincöt évi szolgálati időt jelenti. Ha ugyanis a T. azt az időpontot, amelytől kezdve a nyugdíjjárulék levonása szünetel és azt az időpontot amellyel ez a szünetelés véget ér, azonos számítási mód alapján óhajtotta volna meghatározni, akkor azonos szóhasználattal élt volna. Ktünik ennek a, törvénymagyarázatnak a helyessége abból is. ha azt vizsgáljuk, hogy a T. 30. §-ának ötödik bekezdésében foglalt rendelkezés mennyiben tért el a T.-javaslati szövegtől és hogy ennek az eltérésnek mi az oka. A T.-javaslat 30. §-ának első és ötödik bekezdése ugyanis változott szöveggel vált törvénnyé. A változás a képviselőház pénzügyi bizottsága tárgyalása során történt. (L. Képviselőházi Irományok 1910. XXII. K. 33.1.) A T.-javaslat 30. §-ának első bekezdése szerint különbség volt a nyugdíjjárulékkulcs tekintetében a 11. §. második és következő bekezdéseiben említett képzettség birtokában, illetve az ott felsorolt alkalmazásokban eltöltött szolgálati idő és egyéb szolgálati idő között: az előbbi idő alatt az alkalmazottak magasabb százalékú nyugdíjjárulékot tartoztak volna fizetni. Viszont az ötödik bekezdés úgy szólt, hogy a nyugdíjjárulékot a
