Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)

156 Személyi és családi jog. vételárát nem fizette, miié az eladó az autót a tulajdonjog fenntartása alapján leállíttatta. Közben az alperes a 16. sorszámú személyes előadása szerint az autóval Erdösmecskén volt és ott bejelentette a községi főjegyzőnek, hogy újból két darab földet akar eladni. A perbeli előadása szerint ugyanis a vételárat vendéglő nyitására szándékolta felhasználni. A peres felek együttélése 1939. szeptember havában megszűnt. Ezután az alperes a bonyhádi zománcgyárban ipari munkás volt. A további földeladásban megakadályozta az, hogy a felesége, a felperes megindította ellene a gondnoksági keresetet, amelynek folytán az alperes ellen a megmaradt s a keresetben megjelölt ingatlanaira 1939. október 30-án elrendeltetett az előleges gondnoksági zárlat. Ezek után az alperes 1939. év végén Budapestre távozott, megelőzőleg a bonyhádi lakás bútorait eladta. Budapesten megszerezte a gépkocsivezetői képesítést, de e szakmában nem vállalt foglalkozást, hanem beállott csaposnak s most is ebben az állásban van. Az irányadó tényállásból kitetszően az alperesnek mindenik említett vállalkozása a fellebbezési bíróság ítéletében megjelölt számottevő kiadást és veszteséget okozott. Ennek oka nagyrészbén a hozzáértés hiánya és a tapasztalatlanság volt. Bár az alperes ennyi vállalkozásba fogott bele, egyikben sem maradt meg állandóan, sőt a gondnoksági zárlat alá nem tett nagyanyai örökségi jutalék eladásából a fentiek szerint 1941. január havában felvett 1402 pengő 80 fillért is olyan vállalkozásba, hangszerüzletbe fektette be, ami nem szakmája és amihez nem ért, ezekből a tényekből a kir. Kúria azt a következtetést vonta le, hogy az alperesnek, aki most 20 éves, vagyonjogi rendelkezései változó hajlamánál fogva olyan természetűek, amelyek meggondolatlan és nem gyümölcsöző befektetésekre, kiadásokra utalnak, 6 ha ebben meg nem akadályoztatik, úgy még megmaradt vagyonát is elfeesérli s önmagát és a családját tönkreteszi. (1941. máj. 21. — P. III. 991/1941.) 452. Mt. 18. §. 3. p. — 1877:XX. t.-c. 28. §. c) pont. — Gondnokság alá helyezés tékozlás miatt. — LA tékozlás fogalmát a törvény nem határozza meg, azonban a bírói gyakorlat állandósult abban az irányban, hogy tékozlónak tekintendő az olyan egyén, aki komoly cél nélkül, szeszélyei vagy szenvedélyei kielégítése végett a józan ész és élet szabályaival ellenkező, a vagyonával és jövedelmével arányban nem álló költekezéseível jövedelmeinek állagát akként csökkenti, hogy a maga megélhetését és családja eltartását veszélyezteti. — II. A tékozlás ismérvének fennforgását a gondnokság alá helyezni kért egyén társadalmi állása, vagyoni helyzete, összes személyi és családi, valamint gazdasági körülményei szem előtt tartásával kell eldönteni, ezek szem előtt tartásával annak van döntő súlya, vájjon a gondnokság alá helyezendőnek a vagyonjogi rendelkezései olyanok-e, hogy bennük az oktalan és