Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)

Az ember. 451-^52. 157 haszontalan költekezésre irányuló hajlam felismerhető, — III. A tékozlási hajlam nemcsak a mértéktelen pénzbeli kiadá­sokban, vagy az oktalan adósság csinálásban jelentkezik, ha­nem a gazdaság elhanyagolásában is, különösen ha az munka­kerüléssel és részegeskedésre való hajlammal is párosul. K. Az iratok tartalmának megfelelően megállapított és meg nem tá­madott tények: Az alperes 1910. évi március hó 26. napján született, 18 éves korában nősült meg, házasságából az 1933. évben született a Kázmér nevü fiúgyer­meke; az alperes a házas együttélést a saját szülőivel közös háztartásban kezdte meg. azonban pár év múlva dologtalan és iszákos életmódja, vala­mint durva viselkedése miatt a szülők eltávolították, amikor a felesége szülőihez költözött, de mert magatartásán ott sem változtatott, az apósa per útján távolíttatta el; ekkor az alperes és családja megélhetéséről a sa­ját szülői és nagynénje akként akartak gondoskodni, hogy lakásul meg­kapta az anyai házat, nagynénje egy negyed telek ingatlant és *U hold szöllőt, az apja pedig a szükséges élő és holt felszerelést bo­csátották az alperes használatába azzal a feltétellel, hogy életmódját megváltoztatja, a rendes gazda gondosságával kezeli azt és családja el­tartásáról gondoskodik; de mert az alperes ezután is korcsmázott és ilyenkor a gazdasági teendőket vagy elkésve teljesítette, vagy teljesen elhanyagolta, az állatok etetését, itatását és egyébkónti gondozását fele­k. vagy a szomszédoknak kellett helyette elvégezniük, ittas állapo­tában nemcsak családját bántalmazta, hanem egyik lovát vasvillával úgy megszúrta, hogy az megnyomorodott, szülői és nagynénje tőle a haszná­latba adott ingatlanokat és ingókat perrel követelték vissza; az alperes 1939. évi aratás után ittasan 2 deci pálinkáért ingben és lábravalóban ment végig a falun és az annak szélén álló kereszt alatt borotváltatta meg magát a nyomában haladt borbéllyal; egy más alkalommal egy liter borért egy szál ingben délelőtt 10.—11 óra tájban a korcsma udvarán sa­ját magának vezényelve csinált egy pár menetet; az eladott egyik üsző árát úgy elköltötte, hogy a vakbélgyulladás miatt kórházilag ápolt gyer­mekének a kórházból való hazatérésekor már csak 60 fillérje maradt: gabona terméséből 8 q-t meghaladó mennyiséget adott el, ebből 150—200 kgr.-t a korcsmárosnak, ottani tartozása törlesztésére, végül feleségével az életközösséget 1939. évi augusztus hó 15. napján megszüntette és fele­ségétől el is vált e gondnoksági per folyama alatt. A fellebbezési bíróság a felperest keresetével azért utasította el, mert úgy találta, hogy a megállapított tények sem külön, sem a maguk összes­ségében nem alkalmasak arra a következtetésre, hogy az alperesnek okta­lan és haszontalan költekezésre van hajlama, mert időnkénti részegesko­dését megokolja, illetve menthetővé teszi az alperesnek a feletti elkesere­dése, amit a községben közszájon forgott az a gyanú váltott ki, amely szerint feleségének az ö (az alperes) testvérbátyjával van szerelmi viszo­nya és az a tény, hogy az alperes a községi bíróhoz állott be gazdasági

Next

/
Oldalképek
Tartalom