Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)

Az ember. 44H—4Í>1. 155 összes személyi és családi, valamint gazdasági körülményei­nek szem előtt tartásával kell eldönteni. Ennél a megítélésnél döntő súlya van annak, vájjon a gondnokság alá helyezni kért egyén vagyonjogi rendelkezései olyanok-e, hogy bennük az oktalan és haszontalan költekezésre irányuló hajlam felis­merhető-e? (K. 1942. febr. 17. — P. III. 4937/1941.) 451. ML 18. §. 3. p. — 1877 :XX. t.-c. 28. §. c) pont. — Tékozlás. — Tékozlás megállapítása azon az alapon, hogy a 20 éves gondnokság alá helyezendőnek vagyonjogi rendelke­zései változó hajlamánál fogva olyan természetűek, amelyek meggondolatlan és nem gyümölcsöző befektetésekre, kiadá­sokra utalnak. K. A fellebbezési bíróság a tényállást a Pp. 270. §-ának mefelelően. jogszabály sértés nélkül állapította meg s azt a peres felek nem is tá­madták. A tényállást a m. kir. Kúria a Te. 40. §. értelmében, a feleknek a felülvizsgálati tárgyaláson tett egyező előadása alapján, kiegészíti az­zal, hogy az alperes újabban is adott el ingatlant. A per folyamán eladta ugyanis 1939. október 31-én 1402 P. 80 fillérért a 32. sorszámú felülvizsgá­lati kérelemben megjelölt és az e.-i 674. sz. betétben 1774. 1775/1. és 1775/2. hrsz. alatt felvett ingatlanát, amely nagyanyai örökség címén ju­tott a tulajdonába. A vételárat a felülvizsgálati tárgyaláson tett előadása szerint 1941. január havában fölvette s azt befizette Bulla István buda­pesti zenetanár hangszerüzletébe, mint annak csendestársa. A 17. sorszám alatti árvaszéki iratok szerint a földműves aljperes 1939. június 20-án, amikor 18 éves volt, a nagykOrúsítását azért kérte, mert az ingatlanain maga akart gazdálkodni. Nagykorúsítása 1939. ok­tóber 4-én lett jogerős. A földmüvelés helyett azonban azzal, hogy a gazdálkodáshoz nincs kedve (28. sorszám), az ingatlanai egy részét el­adta és különböző foglalkozásokba kezdett. A fellebbezési bíróság által az elsőbírói ítéletből átvett irányadó tényállásból kitetszően az alperes 1938. szeptembertől hat héten át egy egy tejcsarnokba állott be tanoncnak, mert azt tervezte, hogy önálló tej­csarnokos lesz; 1939., nyarán áttért aira a szándékra, hogy Bonyhádon vendéglőt vesz és evégből Erdősmecskéről beköltözött családjával Bony­hádra. A vendéglő vételhez azonban nem volt elég pénze, ehelyett vett egy használt személyautót, hogy bérfuvarozással foglalkozzék. A szemé­lyes előadása szerint (lö.) az autó nem volt jó, amit ö nem tudott, úgy hogy nagy költséggel kellett megjavíttatnia s új gumival kellett ellátnia. Gépkocsivezetői igazolványa nem lévén, fizetés, lakás és ellátás ellené­ben gépkocsivezetőt tartott. A bérfuvarozás azonban üzletkör hiányában nem sikerült. Közben alperes az autón vidéki korcsmákat keresett fel megvétel céljából. Majd marhaszállítással akart foglalkozni s evégből társult egy kereskedővel, akivel az autón járt marhavásárlásra. Ez a vállal­kozás se sikerült, ráfizetéssel végződött. Az alperes az autó hátralékos

Next

/
Oldalképek
Tartalom