Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)

154 Személyi és családi joc/. pítására, hogy az ily betegségben szenvedők értelmes akaratelhatározási képességgel nem rendelkeznek. Következőleg, ha valónak lenne is elfogadható, hogy az örökhagyónak a végrendelet alkotása idején rákos agydaganata volt, ez egymagában nem jelentené a végrendelkező képesség hiányát, ennélfogva abban a kérdésben, hogy az örökhagyó a végrendelkezés idején rendelkezett-e értelmes akaratelhatározási képességgel, csak az örökhagyónak a végrendelkezés idejére eső cselekedetei, nyilatkozatai és egyéb magatartása alapján lehet dönteni. (K. 1941. okt. 21. — P. I. 3295/1941.) 448. Mt. 18. §., 1877 :XX. t.-c. 28. §. a) pont. — Gondnokság alá helyezés esetén község terhére való ellátás veszélye. — Az 1877 :XX. t.-c. 28. §-ának a) pontja alapján kért gondnokság alá helyezés esetében nem kívánja meg a törvény, hogy a gondnokság alá helyezendővel szemben a község terhére való ellátás veszélye is fennforogjon. K. Az alperes által felülvizsgálati kérelmében felhozott az a körülmény, hogy két keze munkájával keresi a mindennapi kenyerét és ezért megélhetését illetőleg senkinek a terhére nem esik, tehát a gyámhatóságnak nem állhat érdekében a gondnokság alá helyezése, nem ügydöntő, mert (... mint a Fejben ...). (1942. febr. 5. — P. III. 4672/1941.) 449. Mt. 18. §., 1877:XX. t.-c. 28. §. b) pont. — Gyengeelméjűség megállapítása gondnokság alá helyezés kérdésében. — Az 1877 :XX. t.-c. 28. §-ának b) pontjának rendelkezése értelmében a gyengeelméjű csak abban az esetben helyezendő gondnokság alá, ha eme fogyatkozása miatt a vagyona kezelésére képtelen. Ennek a kérdésnek az elbírálásánál mindenekelőtt a gondnokság alá helyezendőnek társadalmi, vagyoni, személyi viszonyaiból kell kiindulni és ahhoz mérten kell megállapítani azt, hogy az életkörülményeivel összefüggő és arra vonatkozó intézkedései és cselekedetei a józan ész és élet szabályaival összeegyeztethetők-e vagy sem. (K. 1942. febr. 25. — P. III. 5050/1941.) 450. Mt. 18. §., 1877 :XX. t.-c. 28. §. c) pont. — Tékozlás fogalma. — A bírói gyakorlat álladósult abban az irányban, hogy az olyan egyén tekintendő tékozlónak, aki komoly cél nélkül, szeszélyei vagy szenvedélyei kielégítése végett a józan ésszel és életszabályaival ellenkező, — vagyonával és jövedelmével arányban nem álló költekezéseivel vagyonának állagát akként csökkenti, hogy a maga megélhetését és családja eltartását veszélyezteti. A tékozlás ismérveniek fennforgását a gondnokság alá helyezni kért egyén társadalmi állása és vagyoni helyzete,