Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)

138 A Hatásköri Bíróság határozatai. 427. 1896:XXXIII. t.-c. 22. §. A kir. törvényszék a főtárgyalás kitűzése után — még a kir. ügyészség indítványa folytán sem — teheti át az ügyet a közigazgatási hatósághoz mint kisebb hatáskörű hatósághoz. Az előbb felhívott törvényes rendelkezés értelmében ugyanis a kir. törvényszék köteles szélesebb hatásköre alapján az ügyben tovább eljárni, jóllehet a vád tárgyául szolgáló cselekményt csupán olyan kihágásnak tartja, amely szabályként a közigazgatási hatóság hatáskörébe van utalva. (1942. márc. 16. — 1941. Hb. 93.) — Állandó gyakorlat. 428. 1896:XXEIII. t.-c. 22. §. A nagyobb hatáskörű büntető bíróság a kisebb hatáskörű büntető hatósághoz valamely ügyet csak a tárgyalás kitűzése előtt tehet át az 1896. évi XXXIII. t.-c. (Bp.) 22. §-a értelmében, amely szabályt a Bp. 521. §-a szerint a kir. járásbíróság előtti eljárásban is alkalmazni kell. Hb. A Hatásköri Bíróságnak eme állandó gyakorlata értelmében tehát tárgyalás kitűzése és tartása után a kri. járásbíróság az ügyet a közigazgatási hatósághoz mint kisebb hatáskörű büntető hatósághoz többé át nem tehette. Az előbb felhívott törvényes rendelkezés értelmében ugyanis a kir. járásbíróság köteles volt szélesebb hatásköre alapján az ügyben tovább eljárni, jóllehet a vád tárgyául szolgáló cselekményt csupán olyan kihágásnak tartja, amely szabályként a közigazgatási hatóság hatáskörébe van utalva. (1942. máj. 18. — 1942. Hb. 99.) 429. 1907:LXI. t.-c. 1. és 7. §§. A kir. ügyészség és az elsőfokú rendőri büntetőbíráskodást gyakorló főszolgabíró között felmerült hatásköri összeütközés kérdésében — minthogy egyik hatóság sem bíróság — a Hatásköri Bíróság nem járhat el. (1941. nov. 10. — 1941. Hb. 72.) Katonai büntető bíráskodás. 430. 1939:11. t.-c. 235. §. 10.400/ cin. 10—1940. H. M. sz. r, Ut„ III. rész 4. cím 49. §. 2. és 3. bek. A tényleges hatonai szolgálatban álló személy által elkövetett közönséges bűncselekmény elbírálása a ténylegességi viszony megszűnte után, csak akkor tartozik katonai büntetőbíráskodás alá. ha az illetékes katonai hatóság a bűnvádi eljárás előkészítésére vagy megindítására még a tényleges katonai szolgálat alatt intézkedést tett. (1941. nov. 10. — 1941. Hb. 37.) 431. 1912:XXXIII. t.-c. 11. §. 1.. p. Katonai büntető bíráskodás alatt állanak valamennyi bűncselekmény miatt a honvédség és a csendőrség tényleges személyei. Az idézett törvényszakasz 8. pontja értelmében ugyancsak katonai büntető bíráskodás alatt állanak a tényleges szolgálatból eltávozott mindazok a szökevények, akik eltávozásuk idejében honvéd