Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)

Rendes bíróság és közig, hatóság hatásköre polgári ügyekben. 133 Égyéb ügyek. 421. egyén „ingatlan vagyonának értékesítésére, záros határidőn belül, alkalmat kell adni. Az ingó vagyon elviteléhez a járási (városi) katonai pára nesnok adjon engedélyt." Ugyanennek az Utasításnak K. (Igazságügy) fejezete szerint a katonai közigazgatás tartama alatt a katonai közigazgatás alatt álló területen a büntető igazságszolgáltatást a katonai igazságügyi hatóságok látják el. Polgári peres és nem peres ügyekben azonban a katonai parancsnokok által kijelölt bírák intézkednek a sürgős természetű ügyekben. A végrehajtás a foglaláson vagy más biztosítási intézkedésen túl nem terjedhet. Az 1940. évi XXVI. t.-c. 3, §-ában kapott felhatalmazás alapján kibocsátott s a Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdélyi részek közigazgatásáról szóló 7800/1940. M. E. számú rendelet kifejezetten a katonai parancsnokok által tett intézkedések folytatására vonatkozó szabályokat nem tartalmaz. A rendes bíróság által a végrehajtási eljárás során elrendelhető zárlat eseteit az 1881. évi LX. t.-e.-nek, valamint az ezt módosító és kiegészítő későbbi törvényes jogszabályoknak vonatkozó rendelkezései foglalják magukban. Eme jogszabályok által szabályozott eljárás keretébe Cs. város katonai parancsnokának a szóban forgó ügyben tett intézkedése nem illeszthető be. Az adott esetben ugyanis nincs olyan adat, amely azt igazolná, hogy a katonai parancsnok valamely végrehajtható közokirat (1881. évi LX. t.-c. 1. §.) alapján rendelkezett. A városi katonai parancsnok részéről ily értelmű intézkedés megtételére az említett Utasításban foglaltak alapján nem is lett volna szükség, minthogy a polgári perenkívüli eljárás az Utasítás szerint a katonai közigazgatás tartama alatt nem szünetelt, hanem a katonai parancsnok által kijelölt bírák jogosultak voltak arra, hogy — egyebek mellett — a bírói végrehajtási eljárás során foglalást vagy egyéb biztosítási intézkedést (tehát zár alá vételt s zárgondnok kirendelést is) elrendeljenek. Eszerint tehát a jelen esetben nem a felhívott végrehajtási törvényben s az ezt módosító és kiegészítő későbbi törvényekben és rendeletekben szabályozott bírói végrehajtási eljárásról, hanem ezen kívül eső más eljárás esetéről lehet szó. Erre nézve pedig az 1881. évi LX. t.-c. 254. 6-a azt írja elő, hogy „a fennálló törvényekben előforduló zárlat (sequestrum) eseteiben a szokott eddigi eljárás tartandó meg." Bár Cs. város katonai parancsnoka a zár alá vételt rendelő határozatát arra is alapította, hogy F. V. ellen a m.-i kir. ítélőtábla előtt vagyonfelülvizsgálati eljárás van folyamatban, azonban a rendes bíróság hatáskörének megállapítását a katonai parancsnoknak ez a megokolása sem teszi indokolttá. F. V. ellen a m.-i tábla előtt még a román uralom ideje alatt a vagyonok felülvizsgálatáról szóló 222. sz. 1932. évi október hó 18. napján megjelent romántörvény alapján eljárás indult. Az e törvény alapján indított eljárás — a törvényben foglalt szabá-