Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)

Rendes bíróság és közig, hatóság hatásköre polgári ügyekben. 129 Egyéb ügyek. 119. útján ;i bíróságtól csakis oly tárgyaknak zár alól való feloldása kérhető, amelyek iparosoknak feldolgozás céljából, kereskedőknek eladás céljából, fuvarosoknak, szállítmányozási és beraktározási vállalatoknak fuvarozás, illetőleg elraktározás céljából, ügyvédeknek és közjegyzőknek pedig ebbeli minőségükben bármi célból adattak át. Az oly ügyvédek és kisiparosok, akik foglalkozásukat iroda, illetőleg egyéb műhely hiányában lakásukon felytatják, esetleg ezek megbízói a megőrzés, illetőleg a feldolgozás céljából átvett és lakásukban lefoglalt tárgyaknak a zárlat alól való feloldását szintén kérhetik." A K. K. H. Ö. 59. §-ának (1) bekezdése az ellenkező bizonyítását meg nem engedő törvényes vélelmet állít fel arra nézve, hogy a köztartozás miatt vezetett foglaláskor a hátralékosnál, illetőleg a törvény értelmében a hátralékos helyett fizetésre kötelezett személynél, vagy annak lakásában lefoglalt ingóságok a hátralékosnak, illetőleg a most említett személynek tulajdonát alkotják. Ilyen esetben ez a rendelethely az igénykereset lehetőségét teljesen kizárja. Az 59. §. (2) bekezdése már azokat az eseteket határozza meg, amidőn másutt történt foglalás esetén kivételesen helye van igénykeresetnek. Ezzel a bekezdéssel kapcsolatban — a jelen esetre is — ügydöntő kérdés az, hogy a megjelölt „másutt" kifejezés helyesen, a törvényhozó akaratának megfelelően hogyan értelmezhető. A K. K. H. Ö. 59. §. (2) bekezdésének tartalmából és különösképen az igénykereset megengedhetőségének e rendelethelyben körülírt szűk körre korlátozásából az következik, hogy a „másutt" kifejezés alatt bár nem a hátralékosnál, vagy a lakásában, de a hátralékos (a helyette fizetésre kötelezett személy) birtokában álló, a lakásán kívül eső más helyet, így ipari műhelyt, üzleti helyiséget, raktárt, irodát stb. kelt érteni, ahol a hátralékosnak vagyona van. Ezt a magyarázatot igazolja az 1923. évi VII. t.-c.-nek a K. K. H. ö. 59. §-a által átvett 48. §-ára vonatkozó miniszteri indokolás, mely szerint: „az igénykeresetek körét a hátralékos lakásán kívül foganatosított zálogolások esetében is kizárólag foglalkozása folytán nála lévő idegen tulajdont képező ingóságokra korlátozza, minden más esetben pedig az igénykeresetet kizárja." Ilyen esetekben tehát a tulajdonjog kérdésének vizsgálata az igénykereseti eljárás körébe tartozik. Ellenben, ha egyéb, tehát idegen helyen, másnak (és nem a hátralékosnak, illetőleg a helyette fizetésre kötelezett személynek) a birtokában álló helyen történt a zálogolás. bármely körülményre, tehát a tulajdonjogra is alapított zárfeloldási kérelem — az alábbiak szerint — a végrehajtás szabályszerűsége kérdésének keretébe 'tartozik, tehát végrehajtási panasszal orvosolható. A K. K. H. ("). 4P>. §-ánp.k (2) bekezdése kimondja, hogy a végrehajtási eljárásnál netalán előfordult törvényellenességek. vagy szabályellenességek orvoslása végett a „végrehajtást szenvedő" panasszal fordulü.i Döntvénytár 1942. 9