Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)
kend9S bíróság és köziq. hatóság hatásköre polgári ügyekben. 113 Általában. 392—394. kérdésben határoztak az ügy érdemében. És megállapították, hogy a végrehajtatónak végrehajtási joga a végrehajtást szenvedővel szemben fennáll s nincs olyan jogi akadály, amely a végrehajtható közokirat végrehajthatóságát megszüntetné és így a végrehajtási jog érvényesülésének útját állná. Ezzel szemben a közigazgatási hatóság előtt a kir. kincstár illctékkövetelósénck érvényesítése volt az eljárás tárgya. Ennek az eljárásnak során az adóhatóság letiltotta P. I. végrehajtatónak dr. P. P. végrehajtást, szemvédőtől bírói egyesség alapján járó követelését a kir. kincstár által követelt összeg erejéig. Ezekből nyilvánvaló, hogy más volt az eljárás tárgya és ennek megfelelően a vitás jog is a rendes bíróság előtt és más a közigazgatási hatóság előtt. A rendes bíróság az előtte végrehajtás megszüntetése iránt folyamatban volt eljárás során abban a magánjogi, illetőleg végrehajtásjogi vitás kérdésben döntött, vájjon a végrehajtatónak a végrehajtást szenvedővel szemben fennálló és végrehajtható közokiraton alapuló végrehajtási jogát hatálytalanította-e valamely a kielégítési végrehajtás további folytatását gátló ténykörülmény. Viszont a közigazgatási hatóság előtt a kir. kincstárnak törvényben biztosított és magánszeméllyel szemben fennálló illetékkövetelésének, tehát közjogi viszonyon alapuló követelésnek érvényesítése és letiltás útján való behajtása volt az eljárás tárgya. Más (magánjogi) természetű ügyben, más célzattal és más szempontból hozta meg határozatát a rendes bíróság és más (közjogi) természetű ügyben ugyancsak más célzattal és más szempontból döntött a közigazgatási hatóság. Ekként természetszerűleg más volt az eljárás tárgya és a vitás jog a rendes bíróság és más a közigazgatási hatóság előtt folyt eljárás során. Az a körülmény pedig, hogy a rendes bíróság és közigazgatási hatóság döntése folytán dr. P. F. végrehajtást szenvedő abba a jogi helyzetbe került, hogy a rendes bíróság és a közigazgatási hatóság határozata folytán kétszeri (mind a végrehajtató, mind a kir. kincstár javára való) fizetésre van kötelezve, ügyazonosságot nem létesít és ez nem a hatáskörre, hanem az ügy érdemére tartozó kérdés. A kétszeri fizetés elkerülésére nem hatásköri összeütközési bejelentés, hanem az ügy érdemében lefolytatandó eljárás vezethet célra. A kifejtettek értelmében tehát különböző jogi természetű, ennélfogva más államhatalmi hatáskörbe tartozó ügyekben járt el a rendes bíróság és a közigazgatási hatóság, aminek folytán az 1907. évi LXI. t.-c. 7. §. 1. bekezdésében megkívánt ügyazonosság nem forog fenn. Ügyazonosság hiányában pedig a Hatásköri Bíróság elbírálása alá tartozó hatásköri összeütközés felmerültéről nem lehet szó. (1941. dec. 15. — 1941. Hb. 76.) 394. 1907:LXI. t.-c. 7. §. 1. bek. 1. pont. Megszünteti a Hatásköri Bíróság a további eljárást, ha a főszolgabíró és a kir. törvényszék között a — jogerő hiánya miatt nemleges haF.i Döntvénytár 1942. 8
