Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)

112 A Hatásköri Bíróság határozatai. 392. 1907 :LXI. t.-c. 7. §. 1. bek. Nincs meg az ügyazonosság, ha a panaszos a közigazgatási hatóság előtt cselédi szolgálati jogviszonyból eredő bérkövetelését érvényesítette a gazdával szemben, a rendes bíróság előtt pedig az iránt indított keresetet, hogy a gazda a béréből betétkönyvre elhelyezett összeget adja ki. Hb. M. 0.-nak a keresetben foglalt tényelöadásából az állapítható meg, hogy M. H. a bért részben készpénzben kifizette, részben pedig — M. 0. jóváhagyásával — bankbetéti könyvbe helyezte el. A gazda tehát ezzel a ténykedésével a szolgálati viszonyból folyó bérfizetési kötelezettségének eleget tett. Minek folytán a cseléd bérigénye s ebből következőleg a betétkönyvbe helyezett összegnek cselédbér jellege megszűnt. A kereseti tényelőadásból kitűnőleg M. 0. a rendes bíróság előtt egy újabban keletkezett kötelmi jogviszony alapján érvényesített igényt H. H.-kel szemben. Nevezetesen azzal hogy — a kereseti állítás szerint — a felek kölcsönös megállapodása folytán a gazda a 90 pengő bért betéti könyvbe helyezte, a felek között egy új kötelmi jogviszony jött létre. És pedig olyan jogviszony, melynek értelmében a gazda a 90 pengőnek betét könyvben megőrzését (kezelését) vállalta magára. M. 0. pedig ebből a letéti (megőrzési) jogviszonyból folyólag érvényesítette a betétkönyv kiadására (illetőleg az abban elhelyezett összeg megfizetésére) irányuló igényét. Az ügy érdemére —• de nem a hatáskörre — tartozó kérdés azután az, hogy a kereseti tényelőadásból mely körülmények nyertek beigazolást az érdemben lefolytatott bírói eljárás során, mint ahogy ugyancsak érdemre tartozott a közigazgatási eljárás során az, hogy a cseléd bérkövetelésének fennállására nézve lefolytatott bizonyítási eljárás sikeres volt-e vagy sem, továbbá, hogy a közigazgatási eljárásban a törvényben megjelölt fórumok jártak-e el vagy sem. A fentiek alapján tehát kétségtelenül megállapítható, hogy M. 0. különböző igényt érvényesített a közigazgatási hatóság és a rendes bírósáp előtt. Ebből pedig következik, hogy más volt a vitás jog és az ennek érvényesítése érdekében lefolytatott eljárásnak a tárgya a közigazgatási hatóság előtt és más a rendes bíróság előtt. (1941. dec. 31. — 1941. Hb. 54.) 393. 1907 :LXI. t.-c. 7. §. 1. bek. Nincs meg az ügyazonosság, ha a kir. törvényszék és a kir. ítélőtábla előtt végrehajtható közokirat végrehajthatóságának megszüntetése volt az eljárás tárgya, a közigazgatási hatóság előtt azonban az eljárás tárgya a kir. kincstár illetékkövetelésének érvényesítése volt. Hb. A b.-i kir. törvényszék és a b.-i kir. ítélőtábla előtt végrehajtható közokirat végrehajthatóságának megszüntetése volt az eljárás tárgya. Ennek megfelelően a vitás jog a végrehajtató végrehajtási jogának fennállása, avagy fenn nem állása volt. A rendes bíróságok ebben a vitás jogi