Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)

102 Pénzügyi jog. 338. 1920:XXIV. t.-c. 17. §. A vízrendezési társulatok nem nyilvános számadásra kötelezett vállalatok s így az alkalmazottjaiknak fizetett illetmények után csak nyugta kiállítása esetében tartoznak nyugtailletéket fizetni. (Kb. 8050/1939. P. sz. — ML K. LIX. évf. 26.) 339. 1920:XXIV. t.-c. 17. §. A Magyar Pénzügyi Szindikátusnak az 1935:XXIII. t.-c. 6. §-ával biztosított személves illetékmentessége az alkalmazottak és felügyelőbizottsági tagok illetményeinek felvétele után járó nyugdíjilletékre is kiterjed. (Kb. 13.636/1938. P. sz. — M. K. LIX. évf. 46.1 340. 1920:XXIV. t.-c. 17. §. Az alkalmazotti nyugtailleték alapja a „járandóság", nem pedig az az összeg, amelvet az alkalmazott a különböző adók, OTI- és MABI-járulékok levonása után tényleg kézhez kap. (Kb. 8.024/1937. P. sz. — M. K. LX. évf. 4.) 341. 1920:XXIV. t.-c. 17. §. A házmester, mint bérházak vételével-eladásával, építésével, átalakításával, kezelésével és értékesítésével foglalkozó cég üzleti alkalmazottja, járandósága után alkalmazotti nyugdíjilletéket köteles fizetni. (Kb (Kb. 13.636/1938. P. sz. — M. K. LIX. évf. 46.) 342. 1920:XXIV. t.-c. 18. §. 2. b) pont. A nyugdíjintézetnek az 1883. évi VIII. t.-c, 4. §-ában, illetve az 1920. évi XXIV. t.-c. 18. §-ának 2. b) pontjában meghatározott nyugtaílleték fizetése iránti kötelezettségét nem érinti az a körülmény, hogy a nyugdíj fizetése iránti kötelezettség korábban egy másik jogalanynak volt a terhe, s az új nyugdíjintézet csak arra alakult, hogy a megszűnt nyugdíjintézet vagyonát átvéve, annak kötelezettségét teljesítse. Kb. A panaszos egyesület, amely abból a célból alakult, hogy átvéve a felszámolás alatt állott K. r. t. volt alkalmazottai nyugdíjigényének a biztosítására szolgált vagyontárgyakat, azoknak a jövedelméből illetve állagából — a cselekvő és szenvedő vagyon mindenkori arányában — kifizesse azokat a nyugdíjjösszegeket, amelyek az egyesületnek a tagjait :> feloszlott r. t.-gal kötött biztosítási szerződés alapján megillették, az vitatja, hogy mert tagjai nincsenek járulék fizetésére kötelezve, a panaszos egyesületet nem is lehet a 4.070/1949. M.' E. sz. rendeletben fogalmilag meghatározott nyugdíjegyesületnek tekinteni, minthogy továbbá a részvénytársaság megszűnésével megszűnt a közötte és a volt alkalmazottai között fennállott biztosítási szerződés, s az egyesület tagjai nincsenek járulék fizetésére kötelezve, a nyugdíjak kifizetésének nem is biztosítási szerződés a jogi alapja, hanem társasági szerződés, mint újított ügylet,