Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)
Törvénykezési illeték. 293. illetéknek arra a részére nézve, amelyet kizárólag a szegénységi jogban részesülő fél keresete vagy viszontkeresető következtében kellene Lerónia, egyelőre fel van mentve az ügyben felmerülő, akár bélyeggel, akár készpénzzel lerovandó illetékek lerovása alól. Ennek a jogszabálynak a törvény indokolásában kimondott célja a szegénységi joggal űzött visszaélések megakadályozása volt, jelesül az, hogy a szegénységi jogban nem PéSiesíthető fél ne legyen megfosztva a szegénységi jogot nyert fél esetleg alaptalan keresetével vagy viszontkeresetével szemben való hatásos védekezés lehetőségétől a pervitellel járó bélyeg- és egyéb illet ékköltségek miatt és ne kényszeiüljön az ellenféllel olyan egyezséget kötni, amelyre csak a pervitellel járó és az ellenféltől előreáthatólag behajtha tatlan költségek elkerülése késztetné. Az 1930:XXXIV. t.-c. 8. §-a azokról az illetékekről szól, amelyeket a szegénységi jogban részesülő fél keresete vagy viszontkeresete következtében kellene az ellenfélnek lerónia. A jogszabály tehát semmiféle köze lebbi megkülönböztetést nem tesz, az viszont kétségtelen, hogy a szegénységi jogban részesült fél keresete, vagy viszontkeresete következtében kellene leróni az ellenfélnek nemcsak a beadványai után járó illetéket, hanem az általa becsatolt vagy felmutatott azoknak a kereskedelmi leveleknek az illetékét is, amelyek feltételes illetékmentességüket a felhasználás folytán szabályképpen elvesztik. Minthogy pedig nem tételezhető fel. hogy a törvényhozó a szegényjogos fél ellenfelét tágabb terjedelemben akarta volna illetékmentességben részesíteni, mint magát a szegényjogo? felet, nyilvánvaló, hogy a jogszabály helyes értelme szerint az 1914. évi XLIII. t.-c. 75. §-ának harmadik bekezdésében használt ..iratok"- kifejezés alatt a jog érvényesítése, vagy az az ellen való védekezés érdekében szükséges minden olyan iratot kell érteni, amely a bírói eljárásban való felhasználás következtében szabályképen illetékkötelessé válik. Az illetékmentesség tehát nemcsak a törvénykezési, hanem az okirati illeték alá eső ilyen iratokra is kiterjed. * Ez a jogszabálymagyarázat felel meg a szegénységi jogon alapuló illetékmentesség jogi természetének is. Ez az illetékmentesség ugyanis nem tárgyi, hanem személyes mentesség. Az illeték-díjjegyzék a szegénységi jogon alapuló illetékmentességet a személyes illetékmentesség eseteit tárgyazó 85. tétel pontjai közt helyezi el. De nincs jogi súlya az ellenkező álláspontot vitató annak az érv elésnek sem, hogy az 1914:XLIII. t.-c. a törvénykezési illetéket szabályozza, ennek a törvénynek a rendelkezései alapján tehát okirati illeték alól való mentesség értelmezés iitján nem állapítható meg. Ez a törvénycikk ugyanis a 25. 28., 49., 53., 70., 72. és 86. §-ok rendelkezéseiből kitűnően a bírói eljárásokkal kapcsolatban okirati illetékek ügyét is szabályozza. S az ellenkező álláspont elfogadását nem tenné megokolttá az sem,, hogy a feltételesen illetékmentes kereskedelmi leveleket a bírói eljárá-