Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)

92 Pénzügyi jog. sokban bizonyítékként használják fel a felek, mert a Pp. 113. ,-ának 4. pontja más bizonyítékokkal felmerülő költségeknek a fizetése alól is egyelőre felmenti a szegénységi jogban részesült felet. Önként értetődik, hogy a bírói eljárásokban bélyegjegyzékbe kell felvenni azt az illetéket is, amely a fctételesen illetékmentes kereskedelmi levelet felhasználó felet terhelné, ha nem kapott volna szegénységi jogot és az ilyen illeték utólagos megtérítése tekintetében is a bélyegjegyzékbe foglalt más illetékekre vonatkozó rendelkezések az irányadók. Hogy azután ennek folytán egészben vagy részben olyan kereskedelmi levél illetékének a terhe is a szegénységi jogban részesült fél ellenfelére hárulhat, amely levélben foglalt jogügylet tekintetében nem volt ügyletkötő fél, az az ő fizetési kötelezettségét nem érinti, mert az illetéket a szegénységi jogban részesülő fél helyett kell megfizetnie, akit pedig az illeték csak akkor terhel, ha a kérdéses kereskedelmi levélben foglalt jogügyletnek ő az ügyfele, vagy annak jogutóda, (Közig, bság pénzügyi osztályának 363. számú jogegységi megállapodása. —• Pod. 1942. évi 1. f. 15.) 294. 1S14:XLIII. t.-c. 1. §. Az 1874:XXXIV. t.-c. alapján az ügyvéd ellen intézett panaszügyben csak a határozat illetékmentes; a beadványok és a jegyzőkönyvek az 1914:XLIII. t.-c. 1. §-ának b), illetőleg 2. pontja szerint illetékkötelesek. (Kb. 10.170/1938. P. sz. — M. K. LIX. évf. 46.] 295. 1914. XLIII. t.-c. 1. §. A határnapra kitűzött tárgyalási anyag kimerítése nélkül félbeszakított és még ugyanazon a napon továbbfolytatott tárgyalásról készült jegyzőkönyveket a Pp. 243. §-ának utolsó bekezdése értelmében egy jegyzőkönyvnek kell tekinteni. (Kb. 13.801/1938. P. sz. — M. K. LIX. évf. 36.) 296. 1914:XLIÍI. t.-c. 1. §. Az illetéklerovás összegszerű helyességéért és szabályszerűségéért való felelősségét az arra kötelezettnek nem szünteti meg az, ha a lerovást helvétté a hatóság alkalmazottja végezte, mert ez utóbbi esetben a vonatkozásban az illetékköteles megbízottjának kell tekinteni, akinek eljárásáért harmadik személvekkel szemben a megbízó felel. (Kb. 13.893/1937. P. sz. — M. K. LX. évf. 3.) 297. 1914:XLIIÍ. t.-c. 2. §. Határidőnek ismételt meghosszabbítása iránt előterjesztett kérelem után akkor is csak kétszeres és nem négyszeres illeték jár, ha azt a fellebbviteli eljárásban kérték. (Kb. 11.201/1938. P. sz. — M. K. LX*évf.3.) 298. 1914:XLIII. t.-c, 31. §. A tisztességtelen versenv abbahagyása iránti igény kétségkívül vagyonjogi, de meg nem becsülhető igény, ha tehát az erre irányuló prrel meghatározott összegű kártérítési igény is egybe van kötve, a pertárgyérték 5000 P és a megítélni kért kártérítés együttes öszege. (Kb. 8916/1938. P. sz. — M. K. LIX. évf. 40.)