Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)

58 Pénzügyi jog. 238. Dl. szab. 20. §. Az illetékszabályok 20. §-ának azt a rendelkezését, amely szerint a bélyegilleték szabályszerűen akkor van leróva, ha a felragasztott bélyegjegy alsó színes részét a szövegnek legalább egy sorával, de nem az irat címével átírják, akként kell helyesen értelmezni, hogy az „irat címe" kizárólag cím-feliratokra vonatkozik, de nem a levélalakban kiállított okiratoknál a címzettnek (az ügyfélnek) a mejelölésére akkor, ha ez a megjelölés a jogügyleti nyilatkozatnak egyik alkotó eleme. (Kb. 12.571/1938. P. sz. — M. K. LVIII. évf. 40.) 239. 111. szab. 39. §. Külföldi okiratnak (pl. számlának) belföldre átszármaztatása esetében a kincstár csak akkor követelhet illetéket, ha az okiratba foglalt jogügyletnek itt kell hatálybalépnie, vagy ha azt hivatalos használatba veszik. Az 1850. évi pátens 23. §-a ugyanis, amelynek az íll. szab. 39. §-a szószerinti fordítása: Wirksamkeit-ot mond, nem pedig Gültigkeit-ot. (Kb. 12.556/1939. P. sz. — M. K. LIX. évf. 13.) 240. 111. szab. 43. §. Nincs terhes jogkövetkezménye annak, ha a még keresztül nem írt, vagy nem felülbélyegzett bélyegjegyeket a papirosról leszedik és illetékróvás céljára felhasználják. Az íll. szab. 43. §-a szerint ez (vagyis az idegen raganyag) nem teszi a bélyeget nem létezővé s az ill. szab. 112. §-a is csak a már keresztülírt vagy felülbélyegzett bélvcgek ismételt használatát bünteti. (Kb. 17.479/1936. P. sz. — M. K. LIX. évf. 18.) 241. 111. szab. 51. §. a. p, A kölcsöntőke használatának a visszafizetési határidő leteltével újabb határidőre való meghosszabbítása iránti megállapodás mint új kölcsönszerződés esik illeték alá. (Kb. 14.282/1938. P. sz. — M. K. LIX. évi. 21.) 242. 111. szab. 54. §. A bérleti szerződéssel kapcsolatban a központi fűtés szolgáltatására kötött megá^apodás ingó adásvételi szerződésnek minősül s amazzal egyazon okhatba fogla!va is, mint adásvétel esik illeték alá. (Kb. 3.382'1939. P. sz. — M. K. LIX. évf. 11.) 243. 111. szab. 89. §. Az okiratba foglalt egyik jogügyletnek az ügyfelét, azon az alapon, hogy az okiratot aláírta, nem lehet felelőssé tenni az ugyanabban az okiratban foglalt annak a másik jogügyletnek az illetékéért, amelyre nézve nem ügyletkötő fél. (Kb. 16.521/1937. P. sz. — M. K. LIX. évf. 16.) 244. 111. szab. 89. §. c) pont. A kereskedelmi könyv illetéke azt terheli, akinek az üzletéről a könyvet vezetik, nem pedig azt a személyt, aki az üzletet a cégbirtokos nevében