Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)

Okirati illeték. 238—251. 59 és részére vezeti. (Kb. 12.791/1938. P. sz. — M. K. LÍX. éví. 24.) 245. 111. szab. 101. §. Amikor az illetéket az ügylet meghiúsulását követő időben szabják ki, az illetékkötelezett félnek joga van ahhoz, hogy az illeték törlését az illetékszabályok 101. §-ának első bekezdése alapján a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 30 nap alatt kérelmezhesse. (Kb. 4899 1937. P. sz. — M K, LIX. évf. 8.) 246. 111. szab. 101. §. Az a körülmény, hogy a szerződő felek a vételár összegét utólag leszállították, egyébként azonban a szerződés hatályát fenntartották, az illeték egy részének visszatérítésére jogalapot nem ad. (Kb. 9266/1937, P. sz, — M. K. LVIII. évf. 47.) 247. 111. szab. 157. §. Az ül. szab. 157. §-a második részének (az 1883. évi XLIV. t.-c. 90. §-a) az illeték elévülésére vonatkozó határozmányai hatályosságuk idején sem vonatkoztak a.7, okirati illetékekre, hanem csak a jogügyleti, vagyis mai nevükön vagyonátruházási illetékek tekintetében voltak irányadók. (Kb. 10.520/1937. P. sz. — M. K. LVIII. évf. 32.) 248. 111. szab. 217. §. A hivatalos lelet közokirat és így tartalmával szemben az illeték fizetésére kötelezettnek kell bizonyítani. (Kb. 6828/1936. P. sz. — M. K. LIX. évf. 17.) 249. 1500/1929. P. M. r. 1. §.A jelzáloglekötési okirat illetéke szempontjából közömbös, hogy az adós vagy harmadik személy nyujt-e zálogjogot. A régi zálogtárgy helyébe új zálogtárgyat léptető lekötési okirat után tehát abban az esetben is csak 2 P illetéket lehet követelni, ha az új zálogot nem az adós. hanem harmadik személy nyújtja. (Kb. 17.953/1937. P. sz — M. K. LIX. évf. 17,) 250. 1500 1929. P. M. r. 1. §. A váltónak telekkönyvi előjegyzés céljára l°/o-ra kiegészített illetéke nem a váltójogi kötelemnek, hanem a jelzálogkötésnek jogügyleti illetéke s ezért az előjegyzés igazolására később kiállított okirat (bekebelezési engedély) csak 2 P illeték alá esik. (Kb. 10.798' 1936. P. sz. M. K. LIX. évf. 18.) 251. 5100/1931. M. E. r. 1. §. Az 5100/1931. M. E. r. 1. §-a helyesen csak úgy értelmezhető, hogy az illetékmentesség külön-külön megilleti azokat a jogügyleteket, amelyekkel gazdasági művelésre szánt ingatlanok szereztetnek és amelyekkel gazdasági művelésre szánt ingatlanok feldarabolva eladatnak. (Kb. 15.844/1938. P. sz. — M. K. LIX. évf. 7.)