Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)

50 Pénzügyi joy. 182. 1920:XXXIV. t.-c. 8. §. Az 1928:XX. t.-c. 1. §-ának 4. pontjában, illetőleg az 5100/1931. M. E. r. 1. §-ában nincs olyan értelmű rendelkezés, amely az itt megállapított illetékmentességet csak bizonyos kisebb térmértékű ingatlanrészeket eredményező birtokeldarabolásokra, illetőleg az ilyen ingatlanrészek eladására korlátozná. (Kb. 10.189/1938. P. sz. — M. K. LVIII. évf. 38.) 183. 1923:XXXII. t.-c. 8. §. Ha ingatlannak szóbeli szerzését követően a szerződő felek az eredeti állapot helyreállítására írásbeli szerződést kötnek, ingatlan vagyonátruházási illeték követelésének, habár a vevők birtokban voltak, nincs helye, hanem a két szerződés közül csak az okiratba foglalt után lehet egyességi illetéket követelni. Az első átruházás után illeték azért nem jár, mert az ingatlan nem harmadik személyre ruháztatott, tehát nem történt továbbruházás és mert a második szerződés az eredeti állapot visszaállítására, nem pedig tulajdonátruházásra irányult. (Kb. 12.586/1938. P. sz. — M. K. LVIII. évf. 30.) 184. 1920:XXXIV. t.-c. 8. §. Oly házingatlannak és belsőségnek árverésen való megvétele, amely a többi ingatlannal egy telekkönyvi jószágtestet és egy gazdasági egységet alkot és így azt a célt szolgálja, hogy a mezőgazdasági ingatlanok művelhetők legyenek, az Országos Földhitelintézet szerzése tekintetéből az 5100/1931. M. E. sz. rendelet 1. §-a értelmében illetékmentes. (Kb. 19.106/1937. P. sz. — M. K. LVIII. évf. 36.) 185. 1920:XXXIV. t.-c. 8. §. 3. p. A nem eldarabolás céljára szerzett ingatlan megszerzése után járó illetéket nem lehet törölni azon az alapon, hogy a szerző később eldarabolva továbbadta az ingatlant. (Kb. 14.917/1938. P. sz. — M. K. LIX. évf. 21.) 186. 1920:XXXIV. t.-c. 18. §. (1) bek. Ha a nem bélyeggel lerovandó illeték alá eső vagyonátruházás bejelentésére maga a fél van kötelezve és a bejelentést elmulasztja, a kiszabási jog elévülése akkor sem kezdődik el, ha a pénzügyi hatóság a vagyonátruházásról hivatalos lelet vagy feljelentés alapján, vagy más módon, de nem. a fél bejelentése alapján szerez tudomást. (1940. márc. 2. — Kb. 16.229/1939. P. sz. — 2069. E. H. — Pod. 1940. évi 3. f. 81.) 187. 1920:XXXIV. t.-c. 21. §. A vagyonátruházási illeték megfizetésére megállapított sortartásos egyetemlegesség a csereszerződés illetékére is vonatkozik, ha a cserélő felek valamelyike az illetékfizetést magáravállalta. (Kb. 8087/1937 P. sz. — M. E. LVIII. évf. 34.)