Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)
Ingatlan vagyonátruházási illeték. 182—193. 51 188. 1920:XXXIV. t.-c. 21. §. (2) bek. Az 1920:XXXIV. t-c. 21. §-a (2) bekezdésének azt a rendelkezését, hogy a visszterhes ingatlan vagyonátruházás illetékét elsősorban az tartozik megfizetni, aki azt a szerződésben magára vállalta, nem lehet akként értelmezni, hogy az illeték kiszabása során az ügyleten kívül állók ily irányú kötelezettség-vállalását is figyelembe kell venni. (Kb. 12.630/1938. P. sz. — M. K. LVIII. évf. 31.) 189. 1920:XXXIV. t.-c. 40. §. A bírói árverés jogerőre emelkedése folytán a sorrendi tárgyalást kitűző végzésnek a m. kir. adóhivatallal közlése nem tekinthető az árverési vagyonátruházás tekintetében a bíróságot terhelő bejelentésnek. Ily bejelentést az 1920:XXXIV. t.-c. 40. §-ának (4) bekezdése értelmében a vagyonátruházási jogügyletet helyettesítő árverési jegyzőkönyv hitelesített másolatának áttételével kell megtenni. (Kb. 7614/1938. P. sz. — M. K. LIX. évf. 4.) 190. 1920:XXXIV. t.-c. 67. §. 5. pont. E pont (2) bekezdésének rendelkezéseit arra az esetre is alkalmazni kell, ha az ingatlanátruházás a szülők javára szóló tartási kötelezettség vállalása ellenében történt. (1940. okt. 30. — Kb. 6720/1940. P. sz. — 2089. E. H. — Pod. 1941. évi 2. f. 34.) 191. 1920:XXXIV. t.-c. 117. §. A városi ingatlanvagyonátruházási illetéket abban az esetben is fenn kell tartani, ha azt a város ingatlanszerzése után szabták ki. (Kb. 13.359/1938. P. sz. — M, K. LIX. évf. 24.) 192. 1920:XXXIV. t.-c. 122. §. A mindenkori felekezeti tanító javadalmát alkotó ingatlanokat egyenlő elbírálás alá kell vonni az olyan ingatlanokkal, amelyeket alapszabály vagy rendi szabályok értelmében nem lehet elvonni az 1920 :XXXIV. t.-c. 122. §-ának (2) bekezdésében megjelölt illetékkedvezményben részesülő céloktól. (1940. okt. 30. — Kb. 5961/1910. P. sz. — 2074. E. H, — Pod. 1941. évi 1. f. 8.) 193. 5100/1931. M. E. r. 1. §. Ha ugyanegy tulajdonosnak! gazdasági egységet alkotó, vagy egyébként egységesen kezelt s együtt elidegenített ingatlana a szerzés tárgya és az elidegenített ingatlanhoz ház és kert is tartozik, az 1920. évi XXXIV. t.-c. 8. §-ának 3. pontjában megállapított személyes illetékmentesség az utóbbi ingatlanok szerzésére is kiterjed, hacsak az épületnek és az ezzel kapcsolatos területnek nincs valamely különös használati rendeltetése, vagy különös, aránytalanul nagy terjedelme. (Kb. 10.339/1938. P. és Kb. 9953/1938. P. sz. — M, K. LIX. évf. 7.) 4*