Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)

636 Polgári eljárásjog. sőbíróság végzése ellen való további felfolyamodást ki akarta zárni, ami egyértelmű azzal, hogy a megállapítás tárgyában hozott elsőbírósági végzés ellen „egyfokú" felfolyamodásnak van helye. K. Az ügyvéd képviseleti járandóságának saját ügyfelével szemben megállapítására vonatkozó perenkívüli eljárást ez idószerint az ügyvédi rendtartásról szóló 1937:IV. t.-cikk 105-ik §-a szabályozza, amely törvény 164. §-a hatályon kívül helyezte a Ppé.-nek idevonatkozó korábbi szabályozását tartalmazó 18-ik §-át. Az ezen perenkívüli eljárásban használható fellebbvitel tekintetében -a Ppé. 18. §-ának 6. bekezdése akként rendelkezett, hogy „a megállapítás tárgyában hozott végzés ellen a közvetlen felsőbírósághoz egyfokú felfoiyamodásnak van helye", — míg az 1937:IV. t.-c. 105. §-ának utolsó bekezdése szerint: .,a megállapítás tárgyában hozott végzés ellen a közvetlen felsőbírósághoz felfolyamodásnak van helye." A most idézett egyébként teljesen azonos szöveg között az az eltérés jelentkezik, hogy az újabb törvény szövegéből a felfolyamodás szó mellől hiányzik az „egyfokú"' szó. Ezt a szövegbeli eltérés kételyt engedhet abban a tekintetben, hogy a szóban lévő „egyfokú" szó elhagyásával a törvényhozó az addig hatályban levő azt a szabályozást, amely szerint az ügyvédi képviseleti járandóság megállapítása tárgyában hozott végzés ellen csak egyfokú felfolyamodásnak volt helye, — nem akarta-e megváltoztatni akként, hogy a jövőben a Pp. 551. §. második bekezdésében foglalt általános szabály alkalmazásával a másodbiróság végzése ellen, amennyiben ez az elsőbíróság végzését megváltoztatja, — további felfolyamodásnak legyen helye. Ez utóbbi szándékra egymagából az „egyfokú" szó elhagyásából következtetni még nem lehet, mert a Pp. 548. §-ának általános rendelkezése szerint a bírósági végzések ellen, — az itt figyelembe nem jövő kivételektől eltekintve — felfolyamodásnak van helye, — amely felfolyamodás felett a Pp. 550. §-a szerint a közvetlen felsőbíróság határoz és így, amenynyiben a törvényhozó az eddigi fellebbviteli korlátozást meg kívánta szüntetni, — a 105. §. utolsó bekezdésére a jelenlegi szövegezésében, mint amely felesleges kijelentést foglal magában, — szükség nem lett volna. A törvényhozó akaratára a törvényelőkészítő eljárás adataiból lehet következtetni. A törvényjavaslat 105. -ának utolsó bekezdése változatlan szövegezéssel emelkedett törvényerőre. — A törvényjavaslatnak 105. §-ához fűzött miniszteri indokolása azt mondja: a 105. §-nak a Ppé. 18. §-ában foglalt rendelkezésekkel egyező értelmű szabályozása nem szorul közelebbi megvilágításra; és minhogy az indokolás nem tesz említést arról, hogy a Ppé. 18. §-ának idevonatkozó rendelkezését meg kívánja változtatni, — ebből arra lehet következtetni, hogy a törvényjavaslat a Ppé. 18. §-ának a felfolyamodást korlátozó rendelkezésétől eltérni nem kívánt.