Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)

630 Polgári eljárásjog. ügyfél tekintete alá nem esik, jogorvoslattal nem élhet; ha a jogosulatlan céghasználat másnak a jogát sérti, ennek védelmére a perenkívüli úl igénybe nem vehető, arra egyedül a peres eljárás szolgál. A 68.300/1914. I. M. számú rendelet életbelépte után azonban — annak különösen a 24. és 13. §-aiban, továbbá a 26. §.-ának utolsó bekezdésében foglalt rendelkezései folytán — más és pedig az az állandóvá vált bírói gyakorlat alakult ki (Pk. IV. 6428/1912. és Pk. IV. 3752/1924.), hogy (... Mint a Fejben I., II. és III. a ). Ezekből következik, hogy annyiban helyes ugyan a másodbirósá^ döntése, amennyiben özv. G. Ferencné előterjesztését elbíráló elsöbirói végzést megváltoztatta és az előterjesztést mint ilyent visszautasította Nem helytálló azonban a döntése abban a részében, amelyben ugyanazt a jogorvoslatot mint felfolyamodást is visszautasította, azt érdemben nem bírálta el. Mert a téglaüzemek összetévesztésének lehetősége özv. G. Ferencné jogi érdekét akkor is sértőnek mutatkozik, ha az erre alapul szolgálható ,.E." cégtoldatot ő sem akarja használni, sőt bele is egyezik abba, hogy annak használatától ő is eltiltassék. (1940. dee. 5. — Pk. IV. 2802/1940.^ Közjegyzői eljárás. 994. 1874: XXXV. t.-c. 50., 55., 199. §., 1894: XVI. t.-c. 55. §., 1927: IV. t.-c. 1. §., 15.500/1928. I. M. sz. rend., 60.600/1926. I. M. 36., 38 §. — Közjegyző illetékessége. — Közjegyző magánmegbízása. — Közjegyző díjazása. — I. Az egyes közjegyzők működési köre (illetékessége) ugyan többek között az 1874. évi XXXV. t.-c. 50. §-ában, az 1927. évi IV. t.-c. 1. §-ában és a 15.500/1928. I. M, számú rendeletben törvényi, illetőleg rendeleti szabályozást nyert, ez az illetékességi szabályozás azonban nem kizárólagos, mert az 1874. évi XXXV t.-c. 50. §. harmadik bekezdésének rendelkezése szerint a felek a közjegyzők működési körének szabályozása mellett is bármelyik közjegyzőhöz fordulhatnak. — II. Az örökösödési eljárásról szóló 1894. évi XVI. t.-c. 55. §-ának 5—7. pontja szerint az öröklési jognak vagy osztálynak vitássá válása esetében a hagyatéki tárgyalást vezető közjegyző az egyességet — a szükségez képest ismételten is — megkísérelni köteles, ellenben arra vonatkozóan ez a törvény sem tartalmaz tiltó rendelkezést, hogy a felek a hagyatéki ügyben eljárásra illetékes közjegyzőn kívül más közjegyző szolgálatát igénybe nem vehetik és illetőleg, hogy a hagyatéki ügyben az illetékes közjegyző mellett párhuzamosan más közjegyző magánmegbízás alapján sem fejthet ki közjegyzői ténykedést. — III. A kír. közjegyzők díjainak szabályozásáról szóló 60.600/1926. I. M. számú rendelet (a következőkben: Rendelet) 36. §-a szerint az