Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)

Végrehajtás ingatlanok haszonélvezetérc. (968.) 607 sőbbsége szempontjából nem tesz különbséget arészbon, hogy az ingatlanok haszonélvezetére vezetett bírói végrehajtásnak — zárlatnak — melyik esete forog fenn, tehát hogy az ingatlan — jövedelem a Vht. 213. §-a szerint ingómódra, vagy a Vht. 208. és illetve a 24.000/1929. L M. sz. rendelet 32. §-a értelmében a telekkönyvi hatóság által foganatosított zárlat útján állott-e elő. Ezzel ellentétben a másodbíróság mellőzte a köztartozások előnyös sorozását, mert döntése szerint ingóvégrehajtási tömegnek a Vht. 119. §-a szerint való felosztásáról van szó, ebben az esetben a K. K. H. Ö. 84. §-a alkalmazást nem nyerhet, — hanem a kielégítés szempontjából kizárólag a foglalás útján szerzett zálogjog sorrendje az irányadó, eszerint pedig a kir. kincstár hátrább álló kielégítésre jogosult, mint a B. Takarékpénztár végrehajtató. A m. kir. Kúria az elsőbíróság döntését fogadta cl helyesnek. Ugyanis (... mint a fejben I. a....). Minthogy pedig az elsőbíróság helyes okfejtése szerint alaptalan a E. Takarékpénztár végrehajtatónak a köztartozás sorozása ellen emelt az a kifogása is, amely szerint a kincstár által felszámított köztartozás nemcsak a jövedelmet hozó kisebb ingatlanrész — terület — adója, hanem egyéb ingatlanoké is, — minthogy továbbá nevezett végrehajtató követelésének az a jellege, hogy (...mint a fejben II. a ): mindezekre való tekintettel a m. kir. Kúria a másodbíróság végzésének megváltoztatásával az elsőbíróság végzésének idevonatkozó részét hagyta helyben. (1940. nov. 7. — Pk. V. 3484/1940.) 968. Vht. (211—12.), 230. §., 240.000/1929. I. M. 33., 34. §, Állag-jelzálogos hitelező érdekeltsége ingatlan zárlati jövedelmének felosztásánál. — Biztosítási végrehajtás foganatosítása ingatlanra. — A Vht. 230. §-a értelmében a biztosítási végrehajtás ingatlanokra a jelzálogjog előjegyzése által foganatosíttatik, a biztosítási végrehajtást rendelő végzés alapján előjegyzett jelzálogjog tehát nem végrehajtási jelzálogjog, hanem csupán egyszerű jelzálogjog, következéskép — a Vht. 230. §-ának, valamint a 23.000/1929. I. M. számú rendelet 49. §-ának egybevetett értelme szerint — biztosítási végrehajtást rendeld végzés alapján jelzálogjogot a jelzálog állagán felül még a jelzálog haszonvételére is előjegyezni nem szabad. K. B. Juliánná végrehajtást szenvedőnek a sz-i 196. számú telekkönyvi betétben felvett ingatlanai haszonvételére vezetett zárlat során az 1935. évben befolyt zárlati jövedelmet a b-i kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság 7861/1936. tk. számú sorrendi végzésével sorozta, a 12.952/ 1936. tk. számú végzésevei utalványozta, 19.961/1936. tk. számú végzésével pedig az utalványozó végzés jogerejét megállapította. E. Lajos, akinek javára — a beszerzett h. telekkönyvi betétkivonatok tartalma szerint — a sz-i 196. számú telekkönyvi betétekben foglalt ingatlanokra a 2880/1931. tk. számú végzéssel — a k-i kir. törvényszék P.