Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)

Végrehajtás ingatlanokra. Sorrendi eljárás. (960—961.) 599 vagy megtartásánál elkövetett jogszabálysértés megtámadási ok, súlytalan mégis a panasz idevonatkozó része, mert az ott említett szabálytalanságot az alapárverés ellen beadott előterjesztés során a felperes nem panaszolta s így ez az árverés hivatalból annál kevésbbé volt megsemmisíthető, mert a végrehajtási törvény 179. §-a ilyen irányban nem rendelkezik, a bírói gyakorlat pedig az ily hivatalbóli megsemmisítést rendszerint kizárja, következéskép az alapárverés a netán fennállott szabálytalanság dacára is szabályszerűen jogerőre emelkedettnek volt tekintendő 3 így az utóajánlati árverés a Vhn. 27. §-a értelmében helyet foghatott s azon az alapon sikerrel meg nem támadható, hogy valamely fennállott, de előterjesztés útján nem érvényesített semmisségi ok folytán semmisnek tekintendő alapárverés folytán az elrendelt utóajánlati árverés maga is semmis. A felperes részéről érvényesített jogszabálysértés tényállásának megállapításába tehát ez okból nem volt szükséges belebocsátkozni, s így a fellebbezési bíróságnak ily értelmű rendelkezése nem sért jogszabályt. De nem bocsátkozott bele a felülvizsgálati bíróság annak érdemié ges felülvizsgálásába sem, vájjon az utóajánlati árverési hirdetmény és a kiküldöttet rendelő végzés szabályszerűen volt-e az utóajánlatot tett B. József részére kézbesítve. A -kézbesítés körül felmerült szabálytalanság ugyanis viszonylagos semmisségi ok, melyet a végrehajtási törvény 179. §. 1. bekezdése a) pontja és ugyanezen §. 2. bekezdése, valamint a Vh. N. 27. §-hoz képest csak a kellően nem értesített fél érvényesíthet. A m. kir. Kúria álláspontja szerint ezt a törvényes rendelkezést a 3730/1939. M E. sz. rendelet 2. §-a szerinti megtámadási perben is alkalmazni kell, mert az id. §. 3. bekezdése szerint a keresetet csupán csak a jogaiban sértett fél indíthatja meg, a kézbesítés hiányossága pedig az értesítést nem nyert személyre nézve sérelmes, az utóajánlattevő részére történt netáni hibás kézbesítést tehát a végrehajtást szenvedő a maga javára nem érvényesítheti. Ha pedig felperes maga ezen az alapon az árverés elleni előterjesztés útján sem érhette volna el az árverés megsemmisítését, nem lehet több joga a 3730/1939. M. E. sz. rendelet 2. §-ában szabályozott rendkívüli — s éppen ezért kiterjeszthetően nem magyarázható — jogorvoslat során sem. (1941. máj. 7. — P. V. 1518/1941.) Sorrendi eljárás, 961. (Vht. 189. §.), 24.000/1929. I. M. 15. §. — Árverési költségek sorozása. — Az ingatlan árverésekkel felmerült és az árverési jegyzőkönyvekben csupán felszámított költségeknek a költségbiztosíték keretében sorozását mellőzni kell. K. R. Mátyás végrehajtató felfolyamodásában a másodbíróság végzésének azt a részét támadta, amely a javára bekebelezett 400 P. költségbiztosíték rangsorában részére csak 305 pengő 90 fillér költséget sorozott, ellenben mellőzte további — és pedig a háromszori árveréssel