Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)

Házassági jog. (444—44X.) 143 447. Ht. 80. §. a) pont. — Feleségnek testi fenyítése, mint bontóok. — A férjnek a feleség testi fenyítéséhez való jogát egyetlen társadalmi osztály felfogása sem ismeri el, még kevésbé egyeztethető az össze a házasság erkölcsi tartalma által megkövetelt kölcsönös tisztelettel és megbecsüléssel. (1940. jún. 6. — P. III. 1068/1940.) V. ö. Gr. XXXIII. 575. 448. Ht. 80. §. a) pont. — Egyénileg jogos cselekmény mint házassági bontóok. — Vallásváltoztatás, mint bontóok. I. Olyan esetben, amelyben az egyénileg jogos cselekmény vagy mulasztás a másik félre komoly joghátránnyal jár a házastársi kötelességsértés kérdését a jog gyakorlásának a jogos magánérdekből folyó szükségessége dönti el. Az egyénileg jogos cselekmény tehát házastársi kötelességsértés lesz akkor, ha azt ily szükségesség nem indokolja, vagyis, ha a joggal való élés a másik házastárs irányában már a joggal való visszaélést jelenti. — II. A vallás megváltoztatása egyénileg jogos cselekmény, de a házastárssal szemben mégis jogellenes lehet akkor, ha reá nézve súlyos erkölcsi vagy anyagi sérelmet jelent. Ebben az esetben a H. T, 80. §-ának a) pontja alá eső bontóok megállapítására is alkalmas, ha a más vallásra történt áttéréssel a felek házassági viszonyán helyrehozhatatlan csorba esett. K. A felperes felülvizsgálati kérelmében jogszabálysértést panaszol azért, mert a fellebbezési bíróság nem minősítette a H. T. 80. §-ának a.) pontja alá eső bontóoknak az alperesnek azt a cselekményét, amely szerint 1938. évi november hó 26. napján az izraelita hitről a római katolikus vallásra tért át. Panasza alaptalan. Az 1895. évi XLIII. törvénycikk 5. §-a értelmében valamely vallásfelekezetből kilépni, vagy valamely vallásfelekezetbe belépni mindenkinek szabad. A törvény szerint tehát a vallásváltoztatás jogos cselekmény. Viszont a házassági jogról szóló 1894. évi XXXI. törvénycikknek a házasság felbontására vonatkozó rendelkezései a vétkesség elvén alapulnak s a H. T. 80. §-ának a.) pontjában megjelölt házastársi kötelességsértés is már fogalmilag magában rejti a jogellenesség ismérvét. Házastársi kötelességsértés csak olyan szándékos cselekmény vagy mulasztás lehet, amely a másik házastársnak erkölcsi vagy anyagi érdekét súlyosan sérti. Ily súlyos sérelmet azonban jogos cselekmény is okozhat a házastársnak, vagyis az egyik házastársnak jogilag megengedett cselekménye is jogellenes lehet a másik házastárssal szemben. Ebből következik, hogy a házastársi kötelesség szempontjából valamely cselekmény, vagy mulasztás jogosságát nem lehet kizárólag egyénileg elbírálni, hanem mindenkor tekintettel kell lenni a másik házastárs