Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)
Házassági jog. (436—437.) 137 esetben, ha a létfenntartást illetően saját munkájára utalt nő a visszahívó fél és kenyérkeresete más helyhez köti, a férj még mielőtt visszatérési szándékát kinyilvánította volna, nem követelheti, hogy a felesége hagyja ott a különélés alatt létesített megélhetési alapját és biztos jövőjét a férj elhatározásának bizonytalan esélyeinek szolgáltassa ki. Ilyen esetben azonban, hogy felhívása komolynak tokintessék, szükséges, hogy a visszahívó fél már az eljárás folyamatba tételére szolgáló beadványában, vagy azzal egyidejűleg akár magánúton is, a visszahívott téllel közölje és a helyzet körülményeihez képest esetleg hitelt érdemlően kimutassa a lehetőségét annak, hogy a más helyen való tartózkodása és szolgálati lekötöttsége dacára az életközösség az általa kijelölt helyen és a bíróság által meghatározott időben helyreállítható lesz. Áll ez különösen olyan esetben, amikor a visszahívó félnek idegen országban való tartózkodására és az ottani életkörülményeire való tekintettel, tárgyilagos megítélés mellett, már eleve is kizártnak mutatkozik, hogy az általa kijelölt helyen és időben az életközösséget helyre tudja állítani. A dolgok rendes menete szerint a felperes, aki a fellebbezési bíróság által elfogadott, nem vitás tényállás szerint, 1939. márchi3 vége óta Londonban háztartási alkalmazott, a bírói viszahívó végzésnek alperes részére történt kikézbesítésétől számított 8 nap alatt londoni állását fel nem mondhatta és onnan idejében Budapestre meg nem érkezhetett volna. Ezzel szemben felperes azt az állítását, hogy a londoni szolgálatadójával kötött megállapodása értelmében állását bármikor azonnali hatálylyal felmondhatta és a hazatérésre szolgáló útlevelek azonnali használatra készen már birtokában voltak akkor, amikor a felhívás kibocsátása iránti bírói eljárást folyamatba tette, — az eljárás során mivel sem bizonyította. De ennek a körülménynek bizonyított volta esetében is a bontóok megítélése szempontjából csak abban az esetben lett volna jelentősége, ha azt a felhívásos eljárás folyamatba tételével egyidejűleg az alperessel a fent körülírt módon közölte és ekként módját ejtette volna annak, hogy az alperes a vele közölt körülményekből a visszahívás komoly és őszinte voltára elfogadható támpontot nyerjen. Ennek hiányában azonban a bírói úton eszközölt felhívást komolynak és őszintének tekinteni nem lehetett. Minthogy pedig ilyen esetben a felhívásnak a házasság felbontását eredményező joghatálya nincsen,-a fellebbezési bíróság eluta sítú ítélete nem sérti az anyagi jogot. Ezért felperest alaptalan felülvizsgálati kérelmével el kellett utasítani. (1940. dec. 19. — P. III. .4065/1940.1 437. Ht. 80. §. a) pont. — Bontóper ideiglenes nőtartási per után. — A férjnek az a magatartása, amely szerint az ideiglenes nőtartási perben a nő kereseti követelését nem kifogásolta, nem lehet alap arra, hogy a nő vétkes magatartását, amennyiben azt bizonyítja — bontó okul ne érvényesíthesse. (K. 1940. nov. 15. — P. III. 3215/1940.)
