Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)

Házassági jog. (436—437.) 137 esetben, ha a létfenntartást illetően saját munkájára utalt nő a vissza­hívó fél és kenyérkeresete más helyhez köti, a férj még mielőtt visszaté­rési szándékát kinyilvánította volna, nem követelheti, hogy a felesége hagyja ott a különélés alatt létesített megélhetési alapját és biztos jö­vőjét a férj elhatározásának bizonytalan esélyeinek szolgáltassa ki. Ilyen esetben azonban, hogy felhívása komolynak tokintessék, szük­séges, hogy a visszahívó fél már az eljárás folyamatba tételére szolgáló beadványában, vagy azzal egyidejűleg akár magánúton is, a visszahívott téllel közölje és a helyzet körülményeihez képest esetleg hitelt érdemlően kimutassa a lehetőségét annak, hogy a más helyen való tartózkodása és szolgálati lekötöttsége dacára az életközösség az általa kijelölt helyen és a bíróság által meghatározott időben helyreállítható lesz. Áll ez különösen olyan esetben, amikor a visszahívó félnek idegen országban való tartózkodására és az ottani életkörülményeire való tekin­tettel, tárgyilagos megítélés mellett, már eleve is kizártnak mutatkozik, hogy az általa kijelölt helyen és időben az életközösséget helyre tudja állítani. A dolgok rendes menete szerint a felperes, aki a fellebbezési bíróság által elfogadott, nem vitás tényállás szerint, 1939. márchi3 vége óta Lon­donban háztartási alkalmazott, a bírói viszahívó végzésnek alperes ré­szére történt kikézbesítésétől számított 8 nap alatt londoni állását fel nem mondhatta és onnan idejében Budapestre meg nem érkezhetett volna. Ezzel szemben felperes azt az állítását, hogy a londoni szolgálatadó­jával kötött megállapodása értelmében állását bármikor azonnali hatály­lyal felmondhatta és a hazatérésre szolgáló útlevelek azonnali haszná­latra készen már birtokában voltak akkor, amikor a felhívás kibocsátása iránti bírói eljárást folyamatba tette, — az eljárás során mivel sem bi­zonyította. De ennek a körülménynek bizonyított volta esetében is a bontóok megítélése szempontjából csak abban az esetben lett volna jelen­tősége, ha azt a felhívásos eljárás folyamatba tételével egyidejűleg az alperessel a fent körülírt módon közölte és ekként módját ejtette volna annak, hogy az alperes a vele közölt körülményekből a visszahívás ko­moly és őszinte voltára elfogadható támpontot nyerjen. Ennek hiányában azonban a bírói úton eszközölt felhívást komolynak és őszintének tekin­teni nem lehetett. Minthogy pedig ilyen esetben a felhívásnak a házasság felbontását eredményező joghatálya nincsen,-a fellebbezési bíróság eluta sítú ítélete nem sérti az anyagi jogot. Ezért felperest alaptalan felülvizs­gálati kérelmével el kellett utasítani. (1940. dec. 19. — P. III. .4065/1940.1 437. Ht. 80. §. a) pont. — Bontóper ideiglenes nőtartási per után. — A férjnek az a magatartása, amely szerint az ideiglenes nőtartási perben a nő kereseti követelését nem ki­fogásolta, nem lehet alap arra, hogy a nő vétkes magatartá­sát, amennyiben azt bizonyítja — bontó okul ne érvényesít­hesse. (K. 1940. nov. 15. — P. III. 3215/1940.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom