Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)

128 Személyi és családi jog. mutatkozó vallomására esküre bocsáthatta. Nem járt el tehát a fellebbezési bíróság e jogszabály ellenére, amidőn a vallomására az alperest meghiteltette és az ekként megerősített vallomás alapján tényként állapította meg, hogy a peresfelek az alperes által megjelölt időpontban egymással nemileg érintkeztek. Ezzel szemben a felperes nem nyújtott bizonyítékot arra, hogy az alperes a megállapított időben már mástól volt teherbe ejtve. Ennek következtében minden jelentőségét elveszítette az a kérdés, hogy a házasságnak 1938. augusztus havában történt megkötése előtt tudta-e az alperes, hogy teherbe esett. Erre a kérdésre ezért a m. kir. Kúira ki se terjeszkedik. Ezek eredményében okszerű a fellebbezési bíróság ama jogi következtetése, amely szerint a felperes nem bizonyított oly tényeket, ame-, lyekből a törvényben meghatározott tévedés meglétére lehetne kövekeztetni. (1941. márc. 26. — P. III. 182/1941.) 428. Ht. 54., 55. §. — Tévedés és megtévesztés viszonya a házassági jogban. — Egyéni tulajdonságokban való tévedés házassági jogban. — LA Ht. 55. §-ban foglalt jogszabály értelmében a házasság megtámadható: ha a megtévesztés a másik házastársnak lényeges személyi tulajdonságaira vonatkozik, azonban a lényeges személyi tulajdonság körét nem határozza meg. Ezt az egyes esetekben a bíró dönti el a házasfelek egyéniségére és életviszonyaira tekintettel. Ezzel szemben a H. T. 54. §-a a tévedés alapján való megtámadás körét szigorúan és zártkörű meghatározással (taxatíve) állapítja meg. — II. A m. kir. Kúria a személy egyéni tulajdonságaiban való tévedést nem találja a H. T. 54. §. b.) pontjának megfelelően személyben való tévedés fogalma alá vonhatónak. K. A felperes továbbá azon az alapon is támadja a fellebbezési bíróság ítéletét, hogy az alperes megállapított gyengeelméjűsége folytán a bíróságnak a házasságot a H. T. 54. §. b) pontja alapján kellett volna érvénytelenítenie, mivel ez esetben a házastárs személyében való tévedés esete forog fenn. Álláspontjának támogatása céljából utal a törvény indokolására, amely szerint az úgynevezett: error qualitatis in personam redundáns — esetében a bíró feladata megállapítani, hogy a személyazonosságban való tévedés fennforog-e? E részben az Optkv. 57. §-a a tévedést a jövendő házastársnak személyében való tévedésként szabályozta megtámadási alapul s a törvényben szabályozott további tévedéssel kapcsolatban — az 59. §-ban kijelentette, hogy a házastársak minden egyéb tévedései — és csalódások a házasság érvényének ellent nem állanak, vagyis ezek alapján a házasság meg nem támadható. A német polgári törvénykönyv az 1333. §-ban a személyben való tévedésen felül, a személy oly tulajdonságaiban való tévedést is megtáma-