Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)

Házassági jog. (428.) 129 dási okként szabályozza, amely miatt a másik házasfél a házasságot meg nem kötött volna. A magyar H. T. rendszerében viszont a tévedés- és megtévesztés egymással szembeállítva nyert szabályozást, (...mint a Fejben I. alatt...). A tévedés alapján való megtámadás egyik esete a H. T. 54. §. b) pontja szerint, ha az egyik házasfél mással köt házasságot, mint akivel akart és nem tudta, hogy a személy más. Ez a törvényi rendelkezés nyilvánvalóan szűkebb, mint a.német polgári törvénykönyv 1333. §-ában foglalt szabályozás s ezért (... mint a Fejben II. alatt...). A törvény szövege — annak meghozatalával az indokolástól elválik s a törvény gyakorlati alkalmazásában a törvény rendszere és szelleme a döntő. » A H. T. 54. és 55. §-ban foglalt megtámadási okok szabályozása rendszerbelileg kizárja, hogy a személyben való tévedés köre a személy iényeges tulajdonságaira is kiterjesztőleg magyaráztassék akkor, amidőn a H. T. 54. §-ban megjelölt lényeges személyi tulajdonságokon felül a személy lényeges tulajdonságaira vonatkozó további fogyatkozások már csak a H. T. 55. §-a értelmében megtévesztés alapján érvényesíthetők megtámadási alapul. De ezeken túlmenőleg az adott esetben a m. kir. Kúria alaki okokból sem találja a felperes felülvizsgálati panaszát helytállónak. A Pp. 642. §-a megengedi a köteléki keresetek halmozását, de csak az elsőbíróság előtti eljárásban. A Pp. 188. §-a és a Pp. 667. §-a egyaránt azt a korlátot állítja fel, hogy új ok-kereset csak az elsőbíróság előtt érvényesíthető, ellenben a fellebbviteli eljárásban nem. A felperes a H. T. 54. §-ára alapított keresetének tényalapjaként — a fent kifejtettek szerint — kifejezetten az alperes nősztehetetlenségét i/mpotentiáját) érvényesítette. Ez a tényalap a H. T. 54. §. c) pontja alapján elbírálást nyert. Xincs kizárva, hogy a nemi tartozás teljesítésére való képtelenség a ti T. 55. §-a alapján is érvényesíttessék, ha megtévesztés esete forog fenn. Viszont a felperes az alperes szellemi képességének hiányosságát a H. T. 55. §-a alá eső megtámadási okként érvényesítette s az I-ső és Il-od fokú elutasítás után csak a felülvizsgálati kérelmében panaszolja, hogy megtévesztés fennforgásának hiányában is a házasság a H. T. 54. S. b) pontja értelmében az alperes gyengeelméjűsége alapján érvénytelenítendő lett volna. A felperes részletes okfejtése szerint az alperes a fellebbezési bíróság ténymegállapítása szerint már a házasság megkötésekor elmegyenge'ségben szenvedett. Ez az alperest egészen más személlyé teszi, mint akivel ő házasságot akart kötni. Az alperes személyazonosságában való tévedés ezek szerint nyilvánvaló. Dontvénytiir 1941. 9