Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)

116 Személyi és családi jog. szempontjából az állagvagyonra. (K. 1941. jan. 16. — P. III. 3869/1940.) 418. Mt. 18. §., 1877: XX. t.-c. 28. §. c) pont. — Gondnokság alá helyezésre irányadó állapot. — A gondnokság alá helyezés kérdése mindig a döntés idejének megfeielő állapot szerint bírálandó el. (K. 1940. jun. 11. — P. III. 5587/1939.) A személyiség joga. 419. Mt. 108. §. — Névhasználat védelme. — I. A név védelme addig terjed, amíg az világosan meghatározott név viselőjére utal. II. A névvédelem nem terjedhet ki olyan nevekre, amelyek valamely fogalmat fejeznek ki. K. I. Felperes az őt néhai férje után megillető családnévnek az alperes által áruja forgalombahozatalával kapcsolatos használatát általában tehát nem a névnek valamely meghatározott alakban való használatát sérelmezte keresetében. Ilyképen nem új kereset a felperesnek a fellebbezésben előadott az a kérelme, hogy alperes a névnek szótagonként elválasztott (Mil-kó) alakban való használatától is eltiltassék, mert a névhasználattól általában való eltiltási kérelemben, a fellebbezési bíróság helyes indokolása szerint, ez a kérelem is benne van. Annak külön kimondására viszont, hogy az alperes a nevet szótagonként elválasztott alakban sem használhatja, a végrehajtás szempontjából szükség lehet. II. A fellebbezési bíróság ítéletében helyesen felhívott anyagi jogszabály szerint a név védelme addig terjed, amíg az világosan meghatározott név viselőjére utal. Helytálló ebből folyóan az az alperesi álláspont, hogy a névvédelem nem terjedhet ki olyan nevekre, amelyek valamely fogalmat fejeznek ki. Ámde az adott esetben nem ilyen névről van szó, mert a felperest férje után megillető családnév az alperes szerint sem fejez ki általánosan ismert fogalmat, hanem perbeli védekezése szerint az általa használt, a felperes néhai férjének családi nevével egyező elnevezés csupán a forgalomba hozott áru alkotó részeinek egy-egy szótagjából alkotott ú. n. fantázia-név. Azt pedig a fellebbezési bíróság ítéletének indokolása szerint helyesen fejtette ki, hogy a „Milkó" névnek használatára való jogot az alperes a .,Milco" védjegy tulajdonosának, a S. cégnek a védjegy használatára adott engedélye alapján meg nem szerezhette. Az, hogy a S. cég „Milkó" elnevezésnek az ő engedélye nélkül való használata ellen esetleg felszólalhatott volna, nem jelenti, hogy az engedély alapján az elnevezésnek ebben az alakban való használatára jogot szerezhetett volna. És mert a kifejtettekre tekintettel a névhasználat a fellebbezési bíróságnak megfelelő helyes indokolása szerint a felperesnek a névhez fűződő személyiségi jogát sérti, és pedig sérti nemcsak akkor, ha a nevet egybeírva, hanem akkor is, ha szótagolva használják, a fellebbezési bíróságnak a névhasználat abbanhagyására kötelező és nem vagyoni kár megtérítésé-