Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)

110 Hatásköri bíróság határozatai. elkövetett vétség, valamint minden sajtórendészeti vétség tár­gyában az eljárás a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. Hb. A 4950/1938. M. E. számú rendelet 1. §-a kimondja, hogy az 1938. évi XV] II. t.-c. 9. és 10. §-a értelmében időszaki lap vagy hírlaptudósító újság alapításához a m. kir. miniszterelnök engedélye szükséges. A minisz­terelnök engedélye nélkül időszaki lapot vagy hírlaptudósító újságot meg­indítani, az engedély nélkül megindított lapnak vagy újságnak kiadásában, előállításában, terjesztésében közreműködni nem szabad. Az idézett rendelet 29. §-a szerint, amennyiben a cselekmény súlyo­sabb büntető rendelkezés alá nem esik az .1. pont értelmében kihágást kö­vet el, aki a m. kir. miniszterelnök engedélye nélkül időszaki lapot vagy hírlaptudósító újságot indít vagy az engedély nélkül megindított lapnak vagy újságnak kiadásában, előállításában avagy terjesztésében bármi mó­don közreműködik, bár tudja, ho(gy a kiadó a lap vagy hírlaptudósító új­ság megindítására engedélyt nem kapott. Az 1914. évi XIV. t.-c. 16. §-a értelmében az időszaki lap megindítása előtt 15 nappal, a kiadó köteles a lap kiadásának helye szerint illetékes törvényhatóság első tisztviselőjénél bejelenteni az ott felsorolt körülmé­nyeket és adatokat. A 19. §. értelmében a törvényhatóság első tisztvise­lője az időszaki lap alapítására vonatkozó bejelentést megvizsgálja és azt. ha törvényszerűnek találja, tudomásul veszi, ellenkező esetben a bejelen­tést az ok megjelölésével elutasítja. A 24. §. 4. pontjának 1. tétele értel­mében pedig vétséget követ el az, aki időszaki lapot a 16. §-ban körülírt bejelentésnek tudomásulvétele előtt indít. Ezekre a törvényes rendelkezésekre tekintettel új időszaki lap tör­vényszerű megindításához a miniszterelnök engedélye és az illetékes tör­vényhatóság első tisztviselője részéről a vonatkozó bejelentés tudomásul­vétele szükséges. Az elsőnek hiánya kihágás, a másodiknak hiánya pedig vétség. Az iratok tartalma szerint id. Sz. E. új időszaki lap indítása tekinte­tében a törvényhatóság első tisztviselőjénél bejelentést nem tett. Annál kevésbé, mert azt a cselekményét új lap indításának nem tekintette, hogy saját felelős kiadói minősége alatt jelentette meg a már korábban is folya­matosan megjelent „Hír" című időszaki lapot. Ekként — amennyiben id. Sz. E.-nek szóbanforgó cselekménye új lap indításával esik egy tekintet alá — ez a cselekménye nemcsak a 4950/1938. M. E. számú rendelet 1. §-ába ütköző és a 29. §. szerint büntetendő kihá­gás, hanem a St. 16. §-ában körülírt bejelentés tudomásulvétele előtti lap­indítással elkövetett vétség alkotóelemeit is megvalósítani látszik. Ez esetben pedig a 4950/1938. M. E. számú rendelet 29. §-ában foglalt ama rendelkezés alapján, hogy az ott felsorolt rendeletsértő magatartás vagy tett csak akkor minősül kihágásnak, ha súlyosabb büntető rendel­kezés alá nem esik, továbbá az 1878. évi V. t.-c. 95. §-a alapján id. Sz. E.-nek szóbanforgó cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá tartó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom